Utolsó útjára indult III. Richárd

A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt király három éve megtalált, azóta tudományos módszerekkel - egyebek mellett a leszármazottak DNS-vizsgálatával - azonosított földi maradványainak egyszerű koporsóját az egykori csatatér közelében fekvő Leicester egyetemén, rövid ceremóniával indították útjára. A koporsó az ötnapos megemlékezés-sorozat alatt bejárja azokat a történelmi helyszíneket, amelyek valamiképp kötődnek az 530 éve - alig több mint két évi uralkodás után - meghalt királyhoz. Richárdot - akit annak idején ellenfelei koporsó nélkül, összekötözött kézzel vetettek egy sírgödörbe - végül csütörtökön helyezik végső nyugalomra Leicester katedrálisában, immár uralkodóhoz méltó külsőségek közepette.

A királytól Justin Welby, Canterbury érseke, az Egyesült Királyságban ma államegyháznak számító anglikán unió első számú vallási méltósága vesz majd végső búcsút a csütörtöki ceremónián, de külön búcsúszertartást tart majd az elhunyt uralkodó tiszteletére Vincent Nicholls, Westminster érseke, az angol katolikus egyház vallási vezetője is. Az anglikán egyház jelenlegi formájában ugyanis a III. Richárdot trónjáról letaszító későbbi Tudor-dinasztiához, személy szerint a Rómával szakító VIII. Henrikhez kötődik. II. Erzsébet királynő, az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodója - az anglikán egyház legfőbb világi vezetője - nem lesz jelen a csütörtöki szertartáson.

III. Richárd a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában halt meg Bosworth mezején. Tudor - a későbbi VII. - Henrik felkelőserege a legyőzött és megölt Richárd lecsupaszított, sebekkel borított holttestét lóhátra kötözve tette közszemlére Leicesterben, e nem éppen tiszteletteljes gesztussal is igyekezve meggyőzni a Plantagenet-dinasztia rivális ága, a York uralkodóház még megmaradt híveit arról, hogy ügyük végleg elveszett. Henrik és követői indulatait illusztrálja, hogy az azonosítási vizsgálatok során a szakértők tíz komoly vágott és szúrt sebet találtak a csontvázon. Ezek egy részét nagy biztonsággal megállapítható módon már Richárd halála után ejtették a holttesten, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy holtában is megalázzák az éppen legyőzött ellenséget.

III. Richárdot - az utolsó angol királyt, aki csatában halt meg - végül a leicesteri Grey Friars ferences kolostor templomának kerengőjében temették el. Az ennek romjain épült városi tanács parkolója alatt találta meg a csontvázat a Leicesteri Egyetem kutatócsoportja a néhai uralkodó felkutatására kezdett ásatások első napján, 2012 szeptemberében. Ez volt a brit történetírás utóbbi évtizedeinek legnagyobb horderejű felfedezése, és a csütörtöki újratemetéssel záruló eseménysorozat szervezői ennek megfelelő méltósággal kívánnak búcsút venni Anglia egykori uralkodójától.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái