Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?

"Horthy Pláza" és gigapark

Miután megtaláltuk a buszunkat, s mindenki kényelmesen elfoglalta a helyét, a Bajcsy-Zsilinszky úton a Deák térre (mint megtudtuk, Budapest "urbanisztikai szívébe") mentünk. Az odaút során arról hallhattunk, hogy a mai Akvárium szórakoztató központ helyén egykoron hét, zömmel eklektikus lakóépület állt, amelyeket egy 1948-as döntés értelmében leromboltak, hogy az Erzsébet, illetve a Deák teret egybeépíthessék. A világháborúban a környező ingatlanok viszonylag szerencsésen túlélték Budapest ostromát, így ez nem indokolhatta a bontást, ám a kommunista vezetés szeretett volna létrehozni egy méretesebb teret, amelyet Sztálinról nevezhet el. Vágyuk beteljesedett.

Az említett hét épület azonban már a dualizmus idején is szúrta az építészek szemét, ugyanis nem találták egy városközponthoz méltónak az akkori Sugárút (mai Andrássy út) déli torkolatát, amely a Deák térhez kapcsolódik. Az elképzelés akkor végül nem valósult meg, így a Horthy-korszakban is napirendre került a környék rendezése. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet az 1930-as években pályázatot hirdetett a területre vonatkozóan, s a legtöbb pályamű tartalmazta a hét épület eltávolítását. Wälder Gyula építész például "áthelyeztette" volna az 1808-ra felépített Deák téri evangélikus templomot, s a Bazilikától a Deák térig terjedő gigantikus parkot képzelt el.

Vágó József tervein rá sem lehet ismerni a mai Belvárosra

A Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt a két világháború között mellőzött, így kamarai tagsággal sem rendelkező Vágó József is előállt egy gigantikus városrendezési programmal, amelynek a Forum Hungaricum nevet adta. A Király út forgalmának csökkentése végett egy öt sugárút becsatlakozásából álló központot képzelt el a Deák téren, ahová az Andrássy, Vilmos császár, Tisza István, Madách Imre, Károly király utak torkollottak volna be. A Forum Hungaricum közepére két nagy szállodát, melléjük pedig egy hatalmas plázát álmodott Deák néven, amelyet a liberális napilap, Az Est  "Horthy nagyáruházának" vagy "Horthy-plázának" csúfolt.

A "Horthy-pláza" terve

Időközben a Kálvin térre érkeztünk, ahol Közép-Európa első egyházi finanszírozású bevásárlóközpontját kezdték el építeni 1913-ban. A belvárosi tér divatossá tétele már az 1880-as években is felmerült, mondván, a vasalónak is csúfolt kis épületek méltatlanok a templomhoz, a kivitelezés azonban sajnos csak a világháború előtti évben kezdődhetett el. Az egyház nem csupán egy jól jövedelmező áruházat kívánt felépíteni a templom szomszédságában, hanem egy 25 méter magas bérpalotát is, ahol lelkészi hivatalok, gazdasági helyiségek, modern levéltár, valamint lelkészi lakás is helyet kapott volna. Az új épülettömb felhúzása több, ma már műemléki besorolású ház bontásával számolt, ilyen volt például a Két Oroszlán fogadó, a Balla-ház vagy a Kasselik-ház.

Reichl Kálmán 1913-as Kálvin Pláza-terve

A Kálvin Pláza (vagy Kálvin Center) építésére meghirdetett pályázat első díját Reichl Kálmán pályaműve nyerte el, amely több mint hárommillió koronás építési költséggel számolt. Az említett három épület lakóit elköltöztették, s hamarosan belekezdtek a bontási műveletekbe. Az egyház elkülönítette a plázára szánt építési összeget, így az egyre költségesebb világháború évei alatt is szinte zavartalanul folyhattak a munkálatok, 1917-ben már az alapozást is megkezdték. A Tanácsköztársaság idején kezdődő időszakos munkaleállás 1920-ra véglegessé vált, s a felhalmozott milliókat a református egyház karitatív célokra, a trianoni békediktátum miatt Budapestre menekülő magyar családok szociális és lakhatási ellátására fordította. A plázát végül Fenyves Dezső építette fel.

1. Nyugatiból Sportpalota
2. "Horthy Pláza" és gigapark
3. Vorosilov ellopta?
4. Piramis a Gellért-hegyen?
5. Budapest, a felhőkarcolók városa
6. Albán pénzből Európa legnagyobb dzsámija
7. Ma is áll a pogány torony

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 tény a Mona Lisáról
• 10 tény a borotválkozás történetéről
• 10 tény Picassóról
• 10 elképesztő történet kémekről és hírszerzőkről
• 10 érdekesség a vámpírokról
• 10 tény Viktória királynőről
• 10 tény a kávé történetéből
• 10 érdekesség a parfümökről
• 10 érdekesség Winston Churchillről