2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?

2014. október 2. 10:33

Ma is áll a pogány torony

Gül baba sírját elhagyva túránkat a III. kerület Aranyhegy városrésze felé folytattuk. A valamivel hosszabb út unalmát Jamrik Levente 20. századi színésznők pajzán életéről szóló anekdotákkal dobta fel. Miután buszunk egy keskenyebb úton megállt, leszálltunk, s egy meredek domboldalra kapaszkodtunk fel a sokat sejtető Pogánytorony utcában, amelynek a tetején egy többméteres toronymaradvány emelkedett.

Túravezetőnktől megtudtuk, hogy az építmény 1934 óta áll a ma már elhagyatott kertben, s a Turáni Társasághoz köthető. A finnugor származást elvető, s a magyar-türk nyelvrokonság elméletét pártoló turanizmusnak a két világháború között kialakult egy olyan ága, amely a Szent István előtti pogány életformákhoz és erkölcsökhöz, "Koppány egyistenhitű vallásához" akart visszatérni. Az 1930-as évek elején többször is megkíséreltek szobrot állítani "ősi Istenünk és fajtánk védelmében vértanúhalált halt Koppány vezérünk és a vele pusztult sok-sok jó magyar emlékére" a budai hegyekben, azonban a keresztény egyházak nyomására az állam megtagadta az építkezési engedélyt. Hasonló okok miatt bukott el a Hármashatár-hegyre felállítandó sumér stílusú, örökké égő áldozati oltár is.

A Koppány-torony 1935-ben és napjainkban

Mivel törvényes úton nem sikerült emlékművet állítani, magánterületen kezdték el felépíteni a 13 méter magas Koppány-tornyot, amelynek mára már életveszélyes maradványait a saját szemünkkel is láthattunk. 1934-re elkészült, az 1935-ös felavató szertartás azonban kudarcba fulladt, ugyanis a megjelenő csendőrség végigkardlapozta az engedetlen pogány tömeget. A félillegalitásba került közösség eredeti terve az volt, hogy a közeli dombok mindegyikére kerülne egy-egy pogány torony, amelyben örökké égő tűz lobogna, azonban csak ez az egyetlen épült fel. Négy évvel később a Somogy megyei Törökkoppányról szállítottak ide "szent nyírfákat", amelyeket Balázsról, Botondról, Lehelről, Emeséről és Csabáról neveztek el. Az államnak egyre kevésbé szimpatikus vallási közösség tagjai végül ukrajnai munkaszolgálatra kényszerültek. A tornyot azonban nem bontották le, az ötvenes években az ÁVH őrtoronyként, később pedig állítólag légtérfigyelésre használták.

A BUPAP, valamint Jamrik Levente következő közös, november 8-i túrájára itt lehet jelentkezni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár