Oxigénpalack nélkül a világ tetején
2014. április 4. 10:42 MTI
Klein Dávid hegymászó ismét megkísérel oxigénpalack nélkül feljutni a Mount Everestre, a világ legmagasabb hegycsúcsára. Az expedíció április 6-án indul, a csúcstámadás május végére, június elejére várható. Palack nélkül először 1978-ban jutottak fel a világ tetejére, és azóta is alig 200 hegymászónak sikerült mindez.
Korábban
1852-ig a 8848 méteres Csomolungma (angol nyelvterületen Mount Everest) csak egy volt a Himalája hatalmas, hófödte csúcsai közül, mígnem egy indiai matematikus, a George Everest által felfedezett Radhanath Sikdar meg nem állapította, hogy a világ legmagasabb hegye. Ezzel egy csapásra a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, főleg, amikor 1885-ben a brit alpinistaklub elnöke, Clinton Thomas Dent kijelentette: lehetségesnek tartja a megmászását. Az első expedícióknak mégis évtizedeket kellett várniuk arra, hogy megkísérelhessék a feljutást, míg Tibet addig zárt kapui végre megnyíltak előttük 1921-ben.
Ekkor lépett színre a híres brit páros, George Mallory és Andrew Irvine, akik nemcsak első ostromlói, de első áldozatai is lettek az Everestnek. Először nem voltak eléggé felkészülve a kihívásra és nem sokáig jutottak, ám 1923-ban újra nekivágtak. Mivel soha nem tértek vissza, máig nem lehet tudni, hogy végül elérték-e a csúcsot.
Mallory holttestét ugyan 1999-ben megtalálták, fényképezőgépe azonban nem volt nála, noha a film előhívása eldönthetné a kérdést. Az is bizonytalanságra ad okot, hogy lánya elmondása szerint magával vitt egy fényképet a feleségéről, amit a csúcs elérése esetén fent hagyott volna, ám ezt sem találták a holttesténél.
Az első sikeres megmászást az új-zélandi Edmund Hillarynek és a nepáli Tendzing Norgajnak tulajdonítják, akik 1953-ban oxigénpalackkal értek fel a csúcsra, majd épségben vissza is jöttek onnan. Teljesítményüket II. Erzsébet angol királynő azzal díjazta, hogy még a távollétükben lovaggá ütötte őket.
1953 óta összesen 5000-nél is több csúcselérést tartanak számon és a kereskedelmi expedíciózás egyre inkább arra rendezkedik be, hogy ez a szám rohamosan növekedjen. Csak tavaly több mint ötszázan értek fel a csúcsra, sőt, volt olyan nap, amikor egyszerre 150-en ostromolták a hegyet és sorba kellett állni az utolsó néhány száz méteren. Ez a túlzott igénybevétel odáig vezetett, hogy ma már nemcsak a klímaváltozás, a gleccserek olvadása veszélyezteti a "Föld istenasszonyát", ahogy a tibetiek nevezik az Everestet, hanem az egyre nagyobb méreteket öltő Himalája-turizmus és az ezzel járó szemétmennyiség is.
A palack nélküli expedíciózás története egészen másképpen alakult. Az első sikeres csúcstámadásra csak 1978-ban került sor (25 évvel Hillary és Norgaj után), és azóta is alig 200-at tartanak számon. Ez persze érthető, hiszen a "tiszta", csak saját erőre hagyatkozó magashegyi expedíciózás lényegesen nagyobb veszéllyel és megpróbáltatással jár. Ugyanakkor nem olyan megterhelő a hegyre nézve, mint a palackozott oxigént és rögzített köteleket használó expedíciózás.
A SPAR Everest Expedíció keretében 2014 májusában Klein Dávid arra készül, hogy első hazai hegymászóként oxigénpalack nélkül jut fel a világ legmagasabb hegyére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.