Már 1936-ban megtalálhatták a Mount Everest pionírjának testét

Tony Smythe már az apja, Frank Smythe életéről szóló könyv (My Father, Frank) megírása előtt sejtette, hogy addig nem ismert értékes részletekre, hovatovább titkokra lelhet kutatása során. Arra azonban talán legmerészebb álmában sem gondolhatott, hogy a hegymászás történetének egyik legnagyobb rejtélyével, George Mallory és társa, Andre Irvine eltűnésével kapcsolatban is talál valamit. S nem is akármit: Frank egyik levelében ugyanis arról írt, hogy már 1936-ban, 12 évvel Mallory halála után megpillantotta távcsövén keresztül az angol alpinista tetemét a világ legmagasabb hegycsúcsa alatt, de jobbnak látta, ha inkább hallgat felfedezéséről.

George Herbert Leigh Mallory egy lelkész fia volt, Cambridge-ben tanult. Egy tanára 18 évesen vitte el az Alpokba, ahol megmászták a Mont Blanc-t és a Monte Rosát is. 1919-ben értesült róla, hogy a britek az Everest felderítésére készülnek - úgy érezte, ebből nem maradhat ki, főleg mivel ekkor már a legnagyobb brit alpinistának tartották. Amikor megkérdezték, miért akarja megmászni az Everestet, ezt válaszolta: azért, mert ott van. Mallory így 1921-ben és 1922-ben is részt vett a Mount Everest megközelítésének felderítésére szervezett expedíciókban.

A harmadik úton Mallory volt az egyetlen, aki az előző két expedícióban részt vett. Június 4-én Teddy Norton 8574 méterre jutott, ez addig rekord volt. Mallory a 8168 méteren fekvő VI. táborból indult, s mászótársának az oxigénpalackokhoz kiválóan értő Andrew Irvine-t választotta. Noell Odell 7924 méterig követte őket, és egyszer meg is pillantotta a két hegymászót, amint felfelé haladtak. Két nap múlva ismét felment egyedül a VI. táborba, s miután mindent érintetlenül talált, tudta, hogy társai meghaltak. A legújabb kutatások szerint egy hatalmas vihar olyan nyomáskülönbséget okozott, hogy a hegymászók nem juthattak elég oxigénhez.

A későbbi évtizedekben csak egy-egy nyomot találtak róluk. 1975-ben egy kínai hegymászó 8229 méteren talált egy angol halottat, s erről beszámolt az expedíció japán vezetőjének, de másnap a kínai egy szakadékba zuhant, ezért a rejtély nem oldódott meg. 1999. május 1-jén a Mallory és Irvine felkutatására szerveződött expedíció tagja, Conrad Anker találta meg Mallory tetemét az Everesten, 8229 méteren. Az a mai napig nem ismeretes, hogy Mallory és Irvine még csak felfelé igyekeztek, vagy már a csúcsról lefelé jövet haltak meg, pedig fontos lenne tudni, ugyanis ezen a mászási elsőbbség kérdése is múlhat. Irvine földi maradványainak hollétét még mindig homály fedi.

A szóban forgó levelet Smythe Edward Nortonnak, az 1924-es expedíció vezetőjének címezte, a levél másolatát pedig naplója hátoldalán találta meg fia. Smythe kötelességének érezte, hogy felkutassa Mallory maradványait, miután 1933-ban, a negyedik Mount Everest-expedíció alkalmával egy jégcsákányt találtak, valószínűleg Irvinét. Ez volt egyébként az utolsó nyom a két hegymászóról az utolsó tábor elhagyása után - pontosan ott, ahol Mallory és Irvine lezuhanhattak. Smythe egyébként mondhatni tapasztalt volt a hegymászós balesetekben, mivel 1934-ben két oxfordi diák földi maradványait is ő kutatta fel.

Frank Smythe ezt a kis epizódot is felvillantja egyik könyvében, de az, hogy egy jégbe fagyott testet is talált volna a világ legmagasabb hegycsúcsa körül, eddig nem volt ismert. Smythe - aki egyébként egyedül kísérelte meg a csúcstámadást, miután partnere, Eric Shipton visszafordult, s végül 1933-ban sikerült is beállítania a háború előtti rekordot - a szóban forgó levélben úgy fogalmazott, hogy a felfedezést nem szabad világgá kürtölni, mivel az kellemetlen szenzációkeltésbe csapna át a sajtó részéről. Az angol igazi prófétának bizonyult, ugyanis mikor Anker 1999-ben megtalálta Mallory maradványait, az Everest pionírjának csontjai a világon mindenütt az újságok címlapjairól köszöntek vissza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén