Hamarabb kezdődött a földművelés a Szentföldön

Korábban azt gondolták, hogy a 12 ezer négyzetkilométeres területével Izrael államának közel 60 százalékát elfoglaló Negev-sivatag (más néven Negeb) egykori lakói valamikor az időszámításunk szerinti első században kezdték a földet műveli, addig jórészt az állattartásnak köszönhetően sikerült fennmaradniuk – foglalta össze Hendrik Bruins ásatásvezető, a Ben Gurion Egyetem munkatársa.

A legújabb kutatások eredményei alaposan rácáfolnak erre: a területen fellelt csontokon és a különböző földrétegekben talált szerves anyagokon elvégzett radiokarbonos vizsgálatok szerint a sivatag lakói már i.e. 5000 körül is földet műveltek. Bruins szerint három réteg is arról árulkodik, hogy a Negegben már nagyon korán művelés alá vonták a földet: az első ilyen periódus i.e. 5000 és 4500 közé tehető, a második i.e. 1600 és 950, a harmadik pedig i.sz. 650 és 950 között volt.

Az első földművelők egy eleddig ismeretlen közösséghez tartoztak, a második viszont nagyon is ismert: ebben az időben indultak meg a zsidók Egyiptomból az új haza keresésére, a mai modern Izrael állama felé. A harmadik réteg pedig a késő bizánci, illetve a korai iszlám korhoz köthető.

Bruins szerint hatalmas mennyiségű forrás áll rendelkezésre az árvizek idején keletkező csapadék összegyűjtésének és a mezőgazdasági területek öntözésének módjáról a levantei térség déli részén, de eddig a kövek és az agyagedények elemzése miatt kizárólag spekulatív teóriákra futotta a régészek részéről. Ma már tudni, hogy ősi gazdaságokban – olvasható Bruins megjelenés előtt álló tanulmányában – valószínűleg szőlőt, olívát, árpát és búzát termeszthettek a régió lakói.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai