Teraszos földművelést folytattak Petránál

Petra 262 kilométerre fekszik Ammantól, Jordánia fővárosától. Hajdanán a nabateusok birodalmának volt a fővárosa, fénykorában csaknem 30 ezren lakták, de a római időkben, a nabateusok i.sz. 106-os felkelésének leverése után is virágzott. Jelentőségét az adta, hogy egy jelentős karavántút mentén helyezkedett el, s a tömjén- illetve mirhakereskedelem egyik meghatározó szereplője lett. A sziklába faragott, lenyűgöző palota- és templomhomlokzatok mögött csak kőbe vájt, sötét terek vannak, rendeltetésük még ma is ismeretlen.

A várost az i.sz. 747-es földrengés súlyosan megrongálta, s attól fogva több mint ezer évig el volt szigetelve a világtól, mígnem a svájci Johann Ludwig Burchhardt 1812-ben újra felfedezte. Utolsó lakóit, a pásztorkodásból élő beduinokat a jordán kormány az 1980-as évek közepén átköltöztette egy szomszédos településre. A sziklaváros azóta kizárólag turistalátványosság, 2007-ben a modern világ hét csodája közé választották.

Kutatók most azt állítják, hogy kétezer évvel ezelőtt a városon kívüli részeken, Petrától északra teraszos földművelés folyt, a karavánközpont lakói víztározókat építettek, még mielőtt a rómaiak átvették az irányítást a település felett a nabateusoktól. „Nem kétséges, hogy a mezőgazdasági tevékenységek elterjedése, valamint az olívaolaj- és bortermelésből származó vagyon tette vonzóvá Petrát a rómaiak szemében” – fejtette ki Christian Cloke, a Cincinnati Egyetem doktorandusz-hallgatója.

„Ez a vidék nemcsak Petra lakóinak szükségleteit elégítette ki, hanem a megtermelt javakból (olíva, olívaolaj, szőlő, bor) exportra is futotta. Az itt folyó termelés a római hadsereg ellátása szempontjából nagyon értékes volt a birodalom keleti határvidéke számára” – tette hozzá.

A kutatók elmondták, hogy a város északi részén a lehulló csapadékot egy víztározóba vezették. Petra lakói kihasználták a hegy széles, mészkőből álló vízgyűjtő területét, ami természetes úton irányította a csapadékot a város központja felé, ahol azt a különböző csatornákon keresztül föld alatti ciszternákban gyűjtötték össze. „Talán az a legfontosabb, hogy a lakóknak beható topográfiai ismereteik voltak és ismerték a térség klimatikus viszonyait” – összegezte Cloke.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"