Ősi életformáról árulkodik a Törökországban feltárt tízezer éves település
2012. július 19. 11:11
Ismét ásót fognak a régészek a Törökország középső részén található Boncuklu Höyük területén, ahol a tízezer évvel ezelőtti forradalmi életmódváltás, a földművelésre való áttérés mozzanatait kutatják.
Korábban
Az Andrew Fairbairn (Queenslandi Egyetem) vezette kutatócsapat brit szakemberekkel együtt várhatóan a jövő héten fogja folytatni a Törökország középső részén található tízezer éves falu feltárását.
A település – Boncuklu Höyük – az egyik legrégebbi falu abból a korból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek fokozatosan feladták nomád életmódjukat és elkezdték művelni földjeiket. Az emberek ovális alakú, sártéglából épült lakóházakban éltek, vadásztak, földet műveltek és a régióban élő többi közösség tagjaival folytattak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat.
A régész közlése szerint ez az egyik legkorábbi olyan település, amelyet a termékeny félholdnak nevezett, egykoron a mai Törökország keleti felére, Szíriára és Jordániára kiterjedő területen kívül találtak. A helyszínen folyó kutatástól azt várják az archeológusok, hogy a leletek megismerése után sokkal jobban megértik a forradalminak tartott életmódváltás hosszú folyamatát, s azt, hogy a letelepedett életforma hogyan terjedt el világszerte.
Boncuklu Höyüköt – amelynek jelentése: gyöngydomb – egy évtizeddel ezelőtt fedezte fel az akkori brit kutatócsapat vezetője, Douglas Baird, miközben a közeli, a falunál később sokkal nagyobb ismertségre szert tevő településen, Catalhöyüknél folytatott ásatásokat.
A falu jelentőségét növeli, hogy Boncuklu Catalhöyüknél jó ezer évvel idősebb, első szisztematikus feltárása 2006-ban kezdődött. A projekt idén folytatódik, amelyben a Fairbairn vezette csapatnak az elkövetkező két és fél hónapban nagy segítségére lesz 50 diák és profi régész, akik közül harmincan Ausztráliából érkeznek.
A régészek a területen már részben kiásott apró kunyhókból álló kört tervezik feltárni; ennek közepén – amelyről azt feltételezik, hogy szemétlerakóhely vagy találkozási pont volt – eddig emberi maradványok és hamu került elő. Korábban egy vadállat koponyáját találták meg az egyik kunyhó falába vájva, amely tradíció elsősorban Catalhöyükből ismert, de ráleltek olyan növényekre is, amely a térségben a kutatók eddigi ismeretei szerint egyáltalán nem volt őshonos.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.