Megkeresik a világ legrégebbi hajóroncsait

Brendan Foley októberben kezdte meg négyhetes projektjét. A Kréta körül folyó kutatás során eddig ugyan több lelet is előkerült, de az igazi nagy fogás egy minószi hajóroncs lenne. Sokak szerint ez lehetetlen vállalkozás, de a massachusettsi Woods Hole Oceanographic Institution munkatársai nem ennyire borúlátóak: csúcstechnológiás robotokkal keresik az Égei-tenger legkorábbi hajóroncsait.

A régészek meglehetősen keveset tudnak a minószi civilizáció (i.e. 2700-1500) hajózási szokásairól, annak a kultúrkörnek a merész vállalkozásairól, amely többek között a krétai knósszoszi palotát is örökül hagyta, s amelyet elsősorban a görög mitológiából ismert Minótaurusz tett halhatatlanná.

A szakemberek elsősorban arra keresik a választ, hogy mitől lettek a minósziak sikeresek, s minek köszönhető az, hogy kapcsolatba tudtak kerülni a szomszédos (pl. az egyiptomi) kultúrákkal. Egy minószi hajó erre bizonyosan választ adna – már ha sikerül megtalálni, de erre vajmi kevés az esély.

A szakemberek szeme előtt a nyolcvanas években a Törökország déli részén feltárt bronzkori, Ulu Burunnak nevezett roncs példája lebeg, amely 11 különböző kultúra termékeivel a fedélzetén veszett hullámsírba. A téma egyik avatott szakértője, Shelley Wachsmann nem kevesebbet állít, mint hogy a Tutanhamon korából származó hajó többet elárul az adott korról, mint például magának a gyermekfáraónak a pazar síremléke.

A minószi hajósnép volt, amely kereskedelmi kapcsolatait a Földközi-tenger térségének keleti részén kamatoztatta. Hihetetlen vállakozásaikat a görög történetíró, Thuküdidész is elismerte, aki leírja, hogy a minószi volt az első civilizáció, amely hadiflottát működtetett, de az ő hajósaik tisztították meg a tengert a kalózoktól is. S míg a többi korabeli nép szinte csak saját felségvizükön közlekedett, addig a minósziak Szíriáig, Ciprusig és Egyiptomig is elmerészkedtek.

A tudósok most egy újabb Ulu Burura várnak, amivel végre megtudhatják, hogyan fejlődtek a különböző kultúrák közötti kapcsolatok. „Az emberek hajókkal kommunikáltak egymással, ezért ha megtaláljuk őket, tisztább képet kaphatnánk az eddig még sötét múltról” – vélekedett Foley.

A torpedó alakú, szonárral és videokamerával felszerelt robot – amely az egyik második világháborús tengeralattjáró, a Gudgeonról kapta a nevét – a tengerfeneket vizslatta át Kréta kikötője, Heraklion alatt, de eredménytelenül fejezte be első misszióját. Onnan az északra levő, hajóttemetőnek tartott Dia felé vette az irányt; a közeli sziklák Foley szerint halálos fenyegetést jelentettek a viharba keveredett hajók számára. A problémát az jelenti, hogy a minószi hajók roncsaira 3-4 méteres homok rakódhatott, ezért nagyon kétséges, hogy valaha is találnak ilyen emlékeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái