Felfedezték a görög mítoszok állítólagos labirintusát

Az angol és görög szakemberekből álló kutatócsoport idén nyáron, a sziget déli részén található Gortinához (Gortyn, a sziget római kori fővárosához közeli bányában végeztek vizsgálatokat. Szerintük az ókori mítosz itt születhetett meg, és nem a knósszoszi palotában, amelyről egy évszázaddal ezelőtti feltárása óta gondolják ugyanezt.

Az egyébként is beszédes, Labirintus Barlangok nevű hely körülbelül négy kilométernyi alagútrendszerből, kamrák, folyosók, zsákutcák és termek hálózatából áll. A mitikus útvesztőt kereső turisták a helyet már a 12. század óta felkeresik, ám a knósszoszi ásatások óta a régészek és történészek egyáltalán nem foglalkoznak vele, sőt a második világháború során egy német lőszerraktárat alakítottak ki benne.

A kutatók a kőfejtő vizsgálata alapján biztosak abban, hogy a történetet ez a helyszín inspirálhatta, már ha az egy valós hely alapján született meg. Az expedíciót Nicholas Howarth, az Oxfordi Egyetem geográfusa vezette, aki szerint a knósszoszi történet azért vált közismertté, mert az ásatásokat 1900 és 1935 között vezető Arthur Evans mindent megtett ennek elhitetéséért. Szerinte "éppen ezért szégyen, hogy a szigetet évente felkereső 600 ezer turista a mai napig nem hall a többi esetleges helyszínről". A szakemberek most egyben azt is azonosították, hogy a kőfejtő alagútjait az elmúlt időben szisztematikusan fosztogatják: a kincskeresők a belső barlangok bejáratait dinamittal robbantják fel.

A felfedezés mellett azonban egy harmadik helyszín is pályázik a címre: a szkotinói barlangok szintén titokzatosak. Howarth szerint ez is lehetséges, mivel kizárólagos bizonyítékot sehol nem találni, hiszen régészetileg egyik helyszínen sem bizonyítható a teória.

A tudományos élet más prominensei azonban szkeptikusak: szerintük mivel Homérosznál is Knósszosz szerepel, ezért valószínűbb, hogy a labirintus története az ottani palota épületrendszeréből alakulhatott ki. A mítosz alapja a szakértők szerint valószínűleg a Krétán honos bikaugrás szertartása lehetett, míg a hely neve a labüroszból, azaz a kettős bárdból ered.

A legenda szerint a labirintust Minósz, krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készítette a knósszoszi királyi palotában. Az uralkodó ide zárta torzszülött ivadékát, Minótauroszt, akit később az athéni Thészeusz Ariadné segítségével győzött le.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?