Az európai kulturális örökséget is kikezdte a gazdasági válság

„A templomhajó állapota naponta romlik, miközben a barokk gipszmunkák és boltívek szinte teljesen eltűntek” – figyelmeztetett a Hispania Nostra csoport. A helyzet sokkal rosszabb a Görögországhoz tartozó Kea szigetén, ahol szinte a helyiek szeme láttára – s a régészek állandó sirámai közepette – omlott le részben egy i.e.4. századi torony. Az ókori Pompeji városában ledőlt három fal híre az egész világot bejárta, a kasztíliai templom és a görög torony szomorú esete pedig rámutatott: nem Olaszország az egyetlen hely a Mediterráneumban, ahol a kulturális, régészeti és történelmi örökségek veszélyben forognak.

A fenntartási munkák elégtelenségét hagyományosan a dél-európai kormányok rendelkezésére álló források csekély voltára és az örökségek egyensúlytalanságára szokták visszavezetni – Olaszország például a legtöbb világörökségi helyszínnel rendelkezik, őt követi szorosan Spanyolország. A gazdasági válság következtében a kormányok szerte Európában súlyos csapást mértek a kulturális minisztériumok büdzséjére, ezáltal sokkal kevesebbet költenek kulturális örökségeik védelmére, fenntartására.

A statisztika sajnos nem szolgál iránymutatóul: az örökségvédelemre fordított eurómilliók a művészetekre elkülönített összegekkel keverednek, Spanyolországban ráadásul még kuszább a helyzet, ahol a különböző kormányok osztozkodnak a feladatokon. A súlyos gazdasági válsággal küszködő Portugália nemrég jelentette be, hogy 2011-ben 9 százalékot kíván spórolni a kultúrán. Spanyolországban néhány érdekvédelmi csoport úgy véli, hogy egyes tartományok már most a harmadával csökkentették a kultúra területét érintő finanszírozást.

A múlt hónapban számos olaszországi múzeum és galéria tartott egynapos sztrájkot, amiért Róma 280 millió euróval kívánja megrövidíteni a kulturális minisztérium büdzséjét a következő három évben – a lépést „az örökség elleni halálos csapásként” értékelte Alessandra Mottola Molfino, az Italia Nostra érdekvédelmi szervezet elnöke.

A görög kulturális minisztérium már Brüsszel ajtaján kopogtat: az 540 millió eurós számla régészeti lelőhelyek helyreállításához és múzeumok renoválásához kellene, ama intézmények számára, amelyek a gazdasági válság miatt lehetetlenültek el és zárták be – remélhetőleg csak ideiglenesen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán