Végeláthatatlan vallási és politikai csörte dúl Ezékiel sírja körül
2010. november 8. 09:34
Akadozik Ezékiel sírjának helyreállítása, pedig a kormány ambiciózus terveket szövöget: egyszerre muzulmán, keresztény és zsidó zarándokhelyet szeretnének kialakítani Kifl városában.
Korábban
Zsidók még 1951-ben is imádkoztak a szentély körül, de a „palesztin probléma” miatt az utolsó családnak is el kellett innen költöznie – mondta az egyik érintett. A tervek komoly indulatokat váltottak ki a síita hívek körében, akik a saját elképzeléseiknek megfelelően szeretnék a helyet rekonstruálni. „Azt akarjuk bebizonyítani a világnak, hogy a város az emberek békés egymás mellett élését hirdeti” – vallja Qais Hussein Rashid, az állami régészeti tanács elnöke.
Kifl tavaly kezdte meg az óváros helyreállítását, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az UNESCO világörökségi védelemben részesíti a történelmi részeket, a város pedig csatlakozhat azon három iraki település mellé – Hatra, Szamarra és Ashur –, amelyek már a világszervezet listáján találhatók.
A történelmi városrészhez a síremlék mellett egy zsinagóga, egy 14. századi minaret, illetve egy az 1800-as években az oszmán uralom alatt épült bazár tartozik. A polgármesteri iroda falára függesztett tervek szerint a városban hotelek, éttermek, üzletek, parkolók és parkok fognak épülni. „Reméljük, hogy mindenki, aki Irakba jön, meglátogatja Kiflt is” – adott bizakodásának hangot a város első embere, Khalid Obeid Hamza.
Nem ennyire optimisták a helyiek, akik leginkább a már meglevő üzletek és boltok forgalmát féltik a tervezett beruházásoktól, valamint veszélyben érzik a történelmi negyed háborítatlanságát is. Izrael az év elején azért emelte fel a hangját, hogy Ezékiel sírját előbb-utóbb mecsetté fogják alakítani – erre végül nem került sor, de a híresztelések nem nélkülöztek minden alapot. Az új vakolatot – amelyen zsidó feliratok voltak – például eltávolították, mindezt azért, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a síremléket. A síita vezetők szerint az iraki hatóságok rosszul végzik a dolgukat, s a helyreállításai munkálatoknál csak a történelmi hagyományokra ügyelnek, az iszlám sajátosságra nem.
A zsidó síremlék legkorábbi említése a 10. századból való: akkoriban a Közel-Kelet minden pontjáról érkeztek a zarándokok, hogy leróják tiszteletüket a próféta emléke előtt. A muzulmánok a város névadójára, a Koránban kétszer is előforduló Dhul Kiflre emlékeznek, akit sokáig úgy hittek, hogy azonos lehet Ezékiellel.
Júniusban Salman al-Zargany kormányzó parancsára a munkálatok ellehetetlenítésére iraki rendőrök szállták meg a területet, majd októberben az állami régészeti tanács elnöke a projektre fordítandó összeg felét elvette, ezzel bizonytalan időre elodázta ama idillikus kép megvalósítását, hogy zsidók és arabok újra egy helyen gyakorolják hitüket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap