Bankzárlat Magyarországon

Az amerikai tőzsdekrach fő oka – éppúgy, mint a 2007 nyarán kezdődött hitelválságnak – a befektetők rövidtávon nagy nyereségeket váró hajlandósága volt. Ennek hatására jelentős tőkekivonások történtek Európában is, hiszen úgy tűnt, a New York-i tőzsdén rövid idő alatt igen nagy nyereségeket lehet realizálni. Amikor azonban túl sokan értékeltek túl valós gazdasági tartalom nélküli papírokat, elkerülhetetlen volt a bukás.

A válság Európában nem jelentkezett azonnal, hanem elhúzódó, lassú árfolyamcsökkenés állt be. 1930. második felében Németország bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a jóvátétel következő részét. A rövid lejáratú kölcsönök mind nagyobb arányú visszavonása, a bankbetétek tömeges megszüntetése 1931. május 11-én az Oesterreichische Credit-Anstalt csődjét okozta. A válság hatására Németországban július 13-án bankzárlatot és deviza-kényszergazdálkodást rendeltek el. Ezt az intézkedést Magyarország is követte, a 4.000/1931. M. E. sz. rendelettel július 14-én három napra felfüggesztették a bankbetétek kifizetését, majd a rendeletet továbbiak követték.

A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának ülésein a hazai gazdasági élet prominens szereplői vitatták meg az európai gazdasági események nyomán előállt helyzetet, illetve a megteendő lépéseket. Magyarországon a kamatláb növelésével akartak eredményeket elérni.

A bankzárlat részleges feloldásával augusztus 17-től, illetve vidéken 24-től élénkült ugyan a bankbetétek felmondása, de nem öltött katasztrofális méreteket. A korlátozások teljes feloldására csak szeptember 30-án került sor. A csekk- és váltóforgalom korlátozására, illetve a betakarításhoz és a terményfelvásárláshoz szükséges könnyítések már korábban életbe léptek. A pénzügyi kormányzatnak a betétesek megnyugtatására szolgáló intézkedése volt az aranypengő, mint számlapénz bevezetése.

Aranyból soha nem vertek pengő érmét, bár a pengőérték bevezetéséről szóló törvényben még ez szerepelt, mert az ország 1926-os érckészlete ezt nem tette lehetővé. Mint említettük, most – 1931-ben – az érckészlet együtt apadt a devizakészlettel, tehát most sem vertek aranyból pengőt, de nagyon jól hangzott, hogy a bankbetét ezentúl aranypengőre szól. Az aranypengő egyébként pontosan ugyanannyit ért, mint a nem arany pengő és ez fennállása alatt nem is változott, bár a bevezető rendelet a pénzügyminiszter feladatául jelölte meg az értékváltozás bejelentését.

A Magyar Nemzeti Bank érc- és devizatartalékai olyan gyorsan fogytak, hogy a bankzárlat feloldásával egyidőben bevezették a kötött devizagazdálkodást, majd 1931. december 23-án elrendelték a transzfermoratóriumot is. A kötött devizagazdálkodás egészen 2001-ig fennmaradt: a pengő, majd a forint nem volt szabadon átváltható, csak a kijelölt devizahatóság, a Devizaközpont, majd a Magyar Nemzeti Bank adhatott el magánszemélyeknek devizát, miközben a pengő majd a forint kivitele „kiajánlása” is törvénybe ütközött.

A transzfermoratórium, ami a vállalkozásokat érintette – a külföldi pénznemben teljesítendő átutalásokat és kifizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank bonyolíthatta le az átutalandó összeg pengőben történő befizetését követően – 1945 után is fennmaradt , gyakorlatilag a kétszintű bankrendszer megjelenéséig.

Tovább a teljes cikkhez

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma