Kalapács alatt a hányattatott sorsú Klimt-festmény

A Ria Munk portréja III című alkotást Gustav Klimt 1917-18-ban festette a Munk család megbízásából. A képen szereplő Ria 1911-ben szerelmi bánatában öngyilkosságot követett el. Anyja, aki Klimt fő mecénása, Serena Lederer testvére volt, megbízta a festőt, hogy fesse meg lánya arcképét a halotti ágyon. Az első két próbálkozást a család visszautasította, és csak a harmadik, most aukcióra kerülő képet fogadták el.

Ria anyját, Aranka Munkot a nácik koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1941-ben meghalt. A festmény a nácikhoz került, majd egy műkereskedőn keresztül a linzi Lentos galériába. Visszaszolgáltatására egy bécsi ügyvéd, Alfred Noll 2007-ben tett javaslatot Aranka örököseinek. Tavaly Linz városa egy független szakértői vizsgálat után helyt adott a kérelemnek, miután igazolást nyert, hogy a kép valóban a nácikon keresztül került a galériába. A festmény a várakozások szerint 14-18 millió fontért (4,5-5,8 milliárd forintért) kelhet el.

A második Ria-portrét Klimt megváltoztatta: széles körben elfogadott nézet szerint ebből született a Die Tänzerin (A táncosnő) című alkotás, amely ma a New York-i Neue Galerie-ben látható.

A közelmúltban volt más példa arra, hogy egy nagy értékű Klimt-kép visszakerült az eredeti tulajdonos örököseihez. Négy évvel ezelőtt egy bírósági ítélet arra kötelezte Ausztriát, hogy szolgáltasson vissza öt Klimt-festményt a Kaliforniában élő Maria Altmann-nak. Altmann annak a családnak a leszármazottja, amelytől 1938-ban a nácik elvették a festményeket; a képek a háború után a bécsi Belvedere múzeumba kerültek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"