Náci múltra emlékeznek a leendő kulturális fővárosban
2008. október 10. 15:06 MTI
Az ausztriai Linz, amely 2009-ben Európa kulturális fővárosa lesz, emlékszik arra, hogy egyszer már viselte ezt a címet: Adolf Hitler náci diktátor, aki ebben a városban nőtt fel, azt tervezte, hogy ezer évre tervezett birodalmának kulturális kirakatává teszi.
"Az ünnepségek közeledtével becsületesen akarunk foglalkozni a nácizmus fejezetével, amely fontos volt Linz történelmében" - mondta el az AFP-nek a svájci Martin Heller, a Linz-2009 program felelőse. A Duna partján fekvő másodrangú város 1933-ban lelkesen üdvözölte Hitlert németországi hatalomra jutásakor, majd az Anschluss idején, amikor csapatai bevonultak Ausztriába, hozzácsatolva azt a Harmadik Birodalomhoz.
"Hitler Linz számára páratlan esélyt nyújtott arra, hogy kilépjen kisvárosi státusából" - emlékeztet Brigit Kirchmayr, a Linz, a Führer kulturális fővárosa című kiállítás biztosa. Ez a linzi várban látható március 22-ig, ott, ahol a "Vezér" öreg napjait szerette volna tölteni hajdani tervei szerint. Hitler a mai bajor határ közelében lévő Braunau-am-Inn helységben született, és Linz városát Berlinhez, Hamburghoz, Münchenhez és Nürnberghez hasonlóan "a Führer városává" minősítette.
A ma 200 ezer lakosú Linzben sugárutak, birodalmi opera és főleg egy hatalmas "Vezérmúzeum" épült volna, amely Hitler személyes művészeti gyűjteményét fogadta volna be. A tervekből csak egy impozáns Duna-híd valósult meg, amelyről Hitler 15 éves kora óta álmodott: a Nibelungenbrücke. Ugyanakkor a városba és környékére csúcsipart telepítettek, itt épültek a Hermann-Göring Művek, a mai Voest-Alpine komplexum, amelyet haláltáborok sora vett körül, kezdve Mauthausennel, ahol százezer deportált pusztult el. "A városára vonatkozó kulturális ambíciók ellenére igazából ezek a tervek kaptak elsőbbséget" - mondta el Kirchmayr asszony.
Mindazonáltal Hitler sohasem tett le vágyálmáról: alig néhány nappal 1945 áprilisában, a végső vereség küszöbén elkövetett öngyilkossága előtt berlini bunkerében még az álmainak Linzét ábrázoló makettet nézegette és végrendeletében azt írta, hogy "legnagyobb vágya" a Führermuseum megvalósítása. Josef Pühringer, Felső-Ausztria tartomány kormányzója - ennek székhelye Linz - megjegyezte az AFP-nek, hogy "senki sem hullat egy könnyet sem" amiatt, hogy a diktátor tervei meghiúsultak. Ez a múlt azonban így is terhes: nyáron a város vezetése kénytelen volt villámgyorsan eltávolítani egy Aphrodité-szobrot az egyik parkból: kiderült ugyanis, hogy az alkotás "Hitler személyes ajándéka volt" a városnak.
Linz mindeddig elzárkózott egy-egy Klimt- és Nolde-festmény visszaszolgáltatása elől: ezekre állítólag a nácik erőszakkal tették rá a kezüket. "Nem akarjuk elrejteni a múltat, de Linz-2009 a jövőbe kíván pillantani" - mondta Martin Heller, aki személyesen vesz részt a Drancyban (Franciaország) tervezett Holokauszt-emlékmű projektjében.
Linz, amely az Európa kulturális fővárosa címen 2009-ben Vilniusszal, Litvánia fővárosával osztozik, több tucat kulturális rendezvénnyel készül feladatára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 19:05
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet 17:05
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari 15:05
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
