Legendás régészre emlékeznek Szegeden
2010. április 23. 10:34 MTI
A legendás régész, a száz éve született László Gyula grafikáiból és az általa vezetett ásatásokból előkerült leletekből nyílt emléktárlat a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Korábban
László Gyula, a tehetséges ifjú képzőművész 1922-től a festőzseni Szőnyi István tanítványa volt. Művészeti stúdiumaival párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészet-, néprajz-, művészettörténet-, magyar- és földrajzszakot végzett. 1935-ben doktorált ókeresztény és magyar régészetből. Évtizedeken át volt munkatársa a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A Csongrád megyei Felgyőn huszonkét esztendeig tartó régészeti feltárást folytatott.
„Régészként lenyűgöző tárgyismerettel rendelkezett, kutatási és feldolgozási módszereiben egyaránt új utakon járt. Szemléletének lényege, hogy a középpontba az egykor élt ember anyagi és szellemi világát állította. Az általa meghonosított módszer a régészeti néprajz: etnográfiai párhuzamok alapján sikerrel rekonstruálta a honfoglaláskori köznapi műveltség, a mindennapi élet és az ünnepek számos területét” – érzékeltette László Gyula szakmai nagyságát Béres Mária régész, a szentesi múzeum igazgatója.
László Gyula kettős honfoglalásról szóló elmélete széles körben ismert. Élvezetes, közérthető előadásainak, szemléletes illusztrációinak döntő szerepe volt abban, hogy a régészet társadalmilag elfogadott tudományág lett. Több mint 30 kötete - ezek közül néhányat a kiállítás vendégei is láthatnak - jelent meg, írásainak száma meghaladja a hétszázat.
Képzőművészi pályáját korán kezdte, már 10-12 évesen olyan kompozíciói voltak, amelyekre felfigyeltek tanárai. Rajztudásáról pályatársai, kollégái a legnagyobb elismerés hangján szóltak. Borsos Miklós szerint rajzaiban már a főiskolás években is a vonal érzékenysége volt a meghatározó, míg linómetszeteiben a belső küzdelem, a fekete-fehér párharca tükröződik.
A tárlat látogatói a kiállításon többek között az ásatások során előkerült és restaurált ékszereket, cserépedényeket, fém használati tárgyakat láthatnak. Az egyik tárolóban pedig megtekinthető egy avarkori síp is, mely olyan jó állapotban maradt fenn, hogy akár még most is megszólaltatható lenne. A bemutatott képzőművészeti alkotások között szerepel néhány László Gyula a honfoglaló magyarok életmódjáról készített félszáz rajzából, több családtagjairól készített festmény és számos grafikai is, amelyeken kortársait: Illyés Gyulát, Füst Milánt vagy Faludy Györgyöt örökítette meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.