Törökország engedélyezte az istentiszteletet egy örmény templomban

A CNN Türk tévécsatorna megjegyezte, hogy az engedélyeztetés kérdését bizonyos fokig érintették a Törökország és Örményország viszonyának rendezéséről szóló, tavaly októberben a két ország külügyminiszterei által Svájcban aláírt jegyzőkönyvekben. Az istentiszteletek megengedését korábban II. Meszrob isztambuli örmény pátriárka, az apró törökországi örmény vallási közösség vezetője is kérte.

Az akdamari örmény templomot 921-ben építették, 1113-tól kolostorként működött, az örmény hívek szent zarándoklatokra jártak oda. A húszadik századra az épület omladozni kezdett, évtizedeken át üresen állt. A török állam 2007-ben 1,8 millió dollárnak megfelelő összegből újjáépítette, egyúttal múzeummá alakította át. Jóllehet istentiszteletek tartását Ankara ekkor még nem engedélyezte, a történelmi emlékmű helyreállítása mégis jelentős lépés volt a két ország közötti - történelmi okokra is visszavezethető - feszült viszony enyhítése érdekében.

Az örmény nemzet történelme egyik legsötétebb időszakának tekinti 1915-öt, s azt követő éveket, amikor is elvakult török nacionalisták vérengzései, illetve éhínség következtében mintegy másfél millió, a végnapjait élő oszmán birodalomban élő örmény vesztette életét, és elvárja, hogy a mai ankarai kormány - elődei nevében - vállaljon felelősséget az abban az időszakban történtekért. A török vezetés az erősödő nemzetközi nyomás ellenére sem hajlandó népirtásnak tekinteni a múlt század elején történt eseményeket és vitatja a másfél milliós számot.

Ahmet Davutoglu török külügyminiszter szerda este egy interjúban bejelentette: napokon belül visszatérhet állomáshelyére országa stockholmi nagykövete, akit két hete konzultációra hazarendeltek, tiltakozásul amiatt, hogy a svéd parlament népirtásként ismerte el a tömeges gyilkosságokat. A diplomatát Ankara annak ellenére is hazarendelte, hogy Svédország határozottan támogatja Törökország európai uniós csatlakozását. Ankara egy héttel korábban washingtoni nagykövetét rendelte haza, mert az amerikai törvényhozás egyik bizottsága hasonló tartalmú határozatot fogadott el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái