Éghajlatváltozás veszélyezteti a világörökséget
2009. november 10. 17:56 MTI
Bár a gízai piramisok évezredek óta dacolnak az idő vasfogával, az utóbbi évtizedekben különösen erős hatásoknak voltak kitéve az emberi tevékenység és a környezeti változások miatt - csakúgy mint a világörökséget gyarapító többi híres épület. Az UNESCO most egy olyan kutatási programot indított útjára, amely azt vizsgálja, hogy az éghajlatváltozás és a turisták rohama milyen hatásokkal van ezekre a kincsekre.
Korábban
A Climate for Culture elnevezésű program hétfőn este Münchenben a részletes ismertetővel indult útjára, a következő öt évben európai és észak-afrikai éghajlatkutatók, fizikusok, építészek, restaurátorok, közgazdászok és más tudósok vizsgálják, hogy a jövőben miként lehetne megvédeni a világörökségi védettséget élvező épületeket. "Olyan alapvetéseket kell kidolgozni, amelyeket a egész világon alkalmazhatnak" - fogalmazott Janis Eitner, épületfizikával foglalkozó szakember.
A projektet - amelyben 16 ország 30 intézménye vesz részt - egy épületfizikával foglalkozó német intézet hívta életre, az Európai Unió 5 millió euróval támogatja a kutatást. A programban többek közt a London School of Economics, a Berni és a Padovai Egyetem is részt vesz.
"A megváltozott klímaviszonyok nemcsak kárt tudnak okozni a világörökségi helyszínek építőanyagában, hanem el is pusztíthatják azt" - magyarázta Eitner. Európában számos történelmi épület - mint a londoni Westminster katedrális és a római Colosseum - karbonátkőzetből (pl. márványból vagy mészkőből) épült. Mivel azonban az éghajlatváltozás miatt Észak-Európában egyre több az eső, az építőanyag erős igénybevételnek van kitéve. Az emelkedő hőmérsékletek szintén veszélyt rejtenek, a sok turista miatt pedig nagy a hőmérsékletingadozás a helyiségekben, a páratartalom pedig nő.
A program keretében zajló kutatások során meteorológiai állomások méréseitől, komputeres szimulációkon át gazdasági becslésekig sok mindent figyelembe vesznek - számolt be Eitner. A vizsgálódások során közvetlenül a világörökségi épületeknél is végeznek méréseket. "A helyszínen a savas eső, a szálló por és a szmog káros hatásait vizsgálják majd" - fejtette ki a német szakember.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.