2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A globális felmelegedés tette hatalmassá az inkákat

2009. július 29. 12:43 Times Online

A legtöbbször a jól szervezett hadseregben, a kereskedelemben, és a mezőgazdasági találmányok széleskörű alkalmazásában keresik az inkák egykori sikerének okait. Lehetséges azonban, hogy az egykori birodalom legfőbb alapja a 400 éven át tartó, az átlagosnál melegebb időjárás lehetett - vélik a legújabb történeti klímakutatások szakértői.

A legújabb kutatások szerint 1100 és 1533 között az átlaghőmérséklet a korábbinál több fokkal magasabb volt, amely először tette lehetővé, hogy a hegyvidéki területeken kiterjedt mezőgazdasági tevékenységet folytassanak. Ez segíthette az inkák terjeszkedését is, így a birodalom fénykorában Kolumbiától egészen Chile közepéig ért el.

Dr. Alex Chepstow-Lusty, az Andok Kutatásának Francia Intézetének paleoökológusa szerint az inkák valóban jól szervezettek és felkészültek voltak, de feleennyit sem érhettek volna el, ha a klimatikus viszonyok nem lettek volna ennyire jók. A kutatók a tanulmány elkészítéséhez megvizsgálták a perui Andokban található Marcacocha tó üledékét: a terület azért fontos, mert innen indultak hódító útjukra az inkák. Az üledék rétegei a fák évgyűrűihez hasonlóan őrzik meg a múltat, és abban pollent és növényi magokat is találtak, amelyek szintén sokat elárulnak a kor klimatikus viszonyairól. A tesztek egybevágtak a fák évgyűrűi alapján korábban gondoltakkal, így a melegebb éghajlat mellett egy 800 körüli szárazságot is sikerült kimutatni, amely talán a korábbi Wari birodalom összeomlását is okozhatta.

A vizsgálatok során kiderült, hogy 11-12. század fordulóján, ahogy jobb lett az idő, egyre nagyobb területet lehetett mezőgazdasági termelés alá vonni: ennek során teraszos földművelési rendszert, és komoly csatornahálózatot építettek ki a hegyekben, amelyet a gleccserek folyamatos olvadása látott el vízzel. Az itt termesztett növények, és krumplifélék pedig az egyre növekvő népesség élelmezésében segítettek, így a felszabaduló munkaerőt más területeken, például az útépítésben, vagy katonáskodásra is felhasználhatták. Nem meglepő, hogy amikor 1533-ban a spanyolok megérkeztek, az utak melletti raktárakban legalább 10 évre elegendő élelmet találtak. A sors iróniája, hogy ez a hódítókat is segítette, akik a raktárkészletekből látták el magukat.

A szakértők emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a múltbéli tapasztalatok segíthetnek jobban megérteni és átlátni a jelenlegi klímaváltozás következményeit. A legtöbb ország ugyanis átokként tekint a melegebb időre, ám az inkák birodalma azt mutatja, hogy a megfelelő gazdálkodási technikákkal talán előnyünkre fordíthatnánk ezt a periódust is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár