Kánaánita szentély a gonosz szellemek ellen

2009. augusztus 10. 09:41 MTI

A kánaániták vallási szokásairól, életéről árulkodnak az ősi föníciai kikötőváros, Szidón feltárása közben talált legújabb leletek - a British Múzeum régészei által vezetett ásatások során ezen a héten több szentélyt és 13 sírt fedeztek fel.

Korábban

A British Múzeum irányításával immár 11 éve folynak az ásatások Libanon déli részén, amely a világ legrégebben folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések az i.e. 4. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón az i.e. 2. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa lett.

A település i.e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög majd római uralom következett. A Biblia szerint Krisztus, ahogy Pál apostol is járt Szidónban. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Oszmán Birodalom része volt.

Claude Doumit Serhal ásatásvezető régész szerint a legújabb leletek révén a kánaániták (i.e. 3500 - i.e.1150) vallási szokásai és életmódja ismerhető meg. A 90 tagú régészcsapat a napokban ugyanis egy 48 méter hosszú szentély maradványait fedezte fel, amely i.e. 1800 és i.e.1500 között épült, a helyszínen számtalan bronztárgyat, leginkább késeket és gyűrűket találtak, valamint cserépedényeket és kőszobrokat. Az archeológusok feltételezése szerint áldozati ajándékokról van szó, amelyekkel az ókori emberek a gonosz szellemek ellen reméltek védelmet nyerni.

Claude Doumit Serhal szerint a szentély a benne talált leletek fényében valószínűleg a kánaánita korból származik A leletek között szerepel néhány más szentély maradványa is, amelyek közül a legrégebbi ötezer, a legkésőbbi pedig "csupán" háromezer éves. Feltártak még kilenc lakóhelyiséget, valamint gabonaraktárakat. Ezek arról tanúskodnak, hogy a helyszín az idők során nem csupán templomövezet volt, hanem különböző korokban lakókörzet. Tizenhárom sírt is feltártak, amelyek elégetett gabonaféleséget, valamint elhamvasztott állati tetemek maradványait tartalmazták.

Előkerült egy vázatöredék is a fáraók lótuszvirágának ábrázolásával. A feltételezések szerint Szidón királya kapta ajándékba Tauszert egyiptomi királynőtől, aki II. Ramszeszt követte Egyiptom trónján.