Feltámad a líbiai régészet

A korai emberi migrációban jelentős szerepet játszó, sivatagos területű mediterrán országban a mai napig nagyon sok ismeretlen prehisztorikus, ó- és középkori lelőhely lehet a föld alatt - állítja a kormányzat. Az évtizedek óta tartó nyugati szankciók azonban nem tettek jót Líbiának: a turizmus évente alig pár százezer emberre csökkent, miközben a szomszédos Egyiptomot évente legalább nyolc millióan keresik fel.

Giuma Anag, a kormányzat régészeti hivatalának vezetője szerint Japántól az Egyesült Államokig tárt karokkal fogadják a világ vezető régészeit, és a világ összes vezető egyetemének kutatóit is szívesen látnák. A régészet ugyanis mostanáig igencsak mostohaszerepben volt az országban: Kadhafi 1969-es hatalomra kerülése után az iszlám szocialista forradalom alatt háttérbe szorítottak minden hasonló tevékenységet, bár a munkálatok nem álltak le teljesen. Egyes külföldi missziók tovább dolgozhattak, és ők még ezalatt is jelentős tudományos felfedezéseket tettek.

Az alacsony népességnek és a száraz klímának köszönhetően Líbia régészeti emlékei többé-kevésbé érintetlenek maradtak. A történészek szerint a mai sivatag egykor gazdag szavanna volt, ahol olyan közösségek éltek, amelyek történetét ma alig ismerjük. Líbia területén ugyanis az első emberek 60 ezer ével ezelőtt jelentek meg, amikor a Homo sapiens Afrika felől elindult Európa felé.

Az ókorban a jelentősebb civilizációk mindegyike meghódította a partvidéket, így föníciaiak, görögök, rómaiak, karthágóiak, majd később az oszmánok is jelentős városokat építettek. Az első régészeti feltárásokra az 1930-as években került sor, amikor a fasiszta Olaszország telepesei az ókori római jelenlét bizonyítására, illetve az olasz kulturális dominancia alátámasztása érdekében dolgoztak a területen.

Az elmúlt évek legjelentősebb feltárásai során az olaszországi Cassino Egyetem kutatói a korai kőkorszak emberi tevékenységének nyomaira bukkantak, míg más olasz kutatók az ország déli részén található sziklaképeket elemezték. Az Andre Laronde vezette csoport Apollonia görög kikötőjében dolgozott, míg egy szicíliai csoport egy 17. századi velencei hadihajó, a Tigris roncsát tárja fel a partok mentén. A kutatók igazi álma azonban az i.e. 2. évezred part menti településeinek megtalálása lehet, az ugyanis bebizonyíthatja, hogy az ott élők a krétai civilizációval kereskedhettek.

A kormányzat a felfedezések növekvő számával szeretné, ha megnőne a turisták száma, azt azonban nem támogatják, hogy a látogatószám növekedése már veszélyt jelentsen ezekre a helyszínekre.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye