Megtalálták a lengyeli kultúra legnagyobb temetőjét
2009. május 13. 13:08 MTI
A lengyeli kultúra eddig ismert legnagyobb kiterjedésű települését tárták fel a régészek az épülő M6/M60-as autópálya nyomvonalán, Bátaszék és Alsónyék térségében. A befejezéshez közeledő feltárásról az MTA Régészeti Intézetének ásatásvezetője számolt be.
Korábban
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum, majd a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szervezésében zajló kutatásról Osztás Anett elmondta: 2006 óta az autópálya, illetve az épülő mérnökségi telep területén, jelenleg pedig az épülő 5603-as főút nyomvonalán összesen 256 ezer négyzetméternyi területen végeztek feltárást a KÖSZ, az MTA Régészéti Intézete, az Ásatárs Kft. és a megyei múzeum régészei.
A legtöbb objektum a lengyeli kultúra idejéből származik: mintegy 2500 temetkezést tártak fel, aminek jelentősége annak fényében mérhető, hogy amióta ezt a kultúrát kutatják, a 19. század végétől a Délkelet-Dunántúlon összesen 628 sír volt ismert - mondta az ásatásvezető. Az ún. lengyeli kultúra a történettudomány szerint az újkőkor és a rézkor határán, i.e. 4900 és 4200 között létezett; névadója a Bonyhád melletti Lengyel, ahol először Wosinsky Mór tárta fel a kultúra első leleteit az 1880-as években.
A munka kezdetén, 2006-ban úgy gondolták, hogy a főpálya nyomvonalán helyezkedik el a most feltárt település centruma, mert ott egymás mellett, utcaszerűen sorakozó házak maradványaira bukkantak. Az 56-os főút közelében, Bátaszék határában a most befejezéshez közeledő feltárás mintegy 6000-7000 négyzetméteres területén azonban gyakorlatilag ugyanúgy egymás mellett lévő házak, sírok kerültek elő - ismertette Osztás Anett.
Mint mondta, a sírok mellett 60 oszlopszerkezetes épületet tártak fel, amelyekhez általában kapcsolódott egy-egy nagyméretű agyagnyerő gödör. Ezeket a használat után feltöltötték hulladékkal, törött edényekkel, rontott kőbaltákkal. A leletanyag nagy része ezekből a gödrökből került elő. Kiderült, hogy nagyon gazdag népesség élt itt, amely szinte ontotta a kerámiákat és a kőeszközöket. A csontvázak antropológiai vizsgálata megkezdődött, a leleteké még nem - tette hozzá.
A régész tájékoztatása szerint amellett, hogy eddig nem volt ismert ekkora feltárt terület a lengyeli kultúrából, több jelentős felfedezést is tettek. Ezek közé tartoznak az oszlopszerkezetes sírok, amelyekre ebből a kultúrából eddig nem voltak adatok. Más kultúrából vannak sírépítményes temetkezési helyek, de sokkal kisebbek. Itt az oszlopok a sírgödrön belül helyezkednek el. Elképzelhető, hogy egy építményt tartottak, de az is, hogy egy halotti kerevetet. Az oszlopok körül edényeket, a halott használati tárgyait is megtalálták, az egyikben például horgot, agyagsúlyt és csonttűt tártak fel.
A kutatott területen talált objektumok több mint hatezer évet ölelnek fel. A legkorábbi leletegyüttes egy kora neolitikus település, a sort pedig egy római útállomás zárja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
