Feltárták a csecsebecsék urát

Limától 750 kilométerre északra, egy erősen erodálódott vályogpiramis aljában tavaly nyáron fedezték fel a most bemutatott különleges sír környékét. A szokatlan leletgazdaság a szakértőket is lenyűgözte: ott ugyanis 19 arany fejéket, különböző ékszereket, és két temetési maszkot, ahogy két másik férfi és egy terhes nő maradványait is megtalálták. A sír titokzatos tartalma, és a mocse fővárosoktól igencsak távoli elhelyezkedés új színben tünteti fel Peru és az északi part korábban alig ismert kultúráját, amelyet eddig főként lépcsős piramisairól, ékszerekkel tömött temetőkamráiról és különleges cserépedényeiről illetve művészetéről azonosíthattunk.



Az Ucupe urának, vagy a csecsebecsék királyának nevezett előkelő a régészek szerint harmincas évei elején halhatott meg, és temetésekor teljes ünnepi díszbe öltöztették. Testére egy tunikát húztak, amelyet gazdagon felékszereztek, majd arcára két temetési maszkot helyeztek. Nyakába egy vastag aranylánc és ezüst tárgyak kerültek. Fejére díszes koronát helyeztek, ám hat másik korona, és tíz, V-alakú fejdísz is került a sírba, míg egy félbetört diadém és hat fém buzogány is élettelen testét védte volna. A férfit ezután politikai hatalmát szimbolizáló tárgyaival együtt vásznakba tekerték, míg ezután került rá a végső diadém, amelyet a régészek a földrétegek eltávolítása után elsőként fedeztek fel.

A vezetőt a sírban egy másik férfira helyezték, aki mellett még egy férfi, aki alatt pedig egy terhes nő maradványait találták meg. A szakértők a közöttük lévő egykori kapcsolat mibenlétét még nem tudták megfejteni, a nő azonban valószínűleg természetes halált halhatott. Annak ugyanis egyik csontvázon sincs nyoma, hogy ezeket az embereket feláldozták volna, míg a textilek radiokarbonos vizsgálata azt mutatta ki, hogy a sírba i.sz. 340-540 között temetkezhettek. A szakértők szerint Ucuoe ura ékszerei arra utalnak, hogy a férfi szinte csilloghatott napsütésben, ráadásul a fémek csilingelése is tekintélyét jelezhette,



Mindezen temetkezési jellemzők igencsak hasonlítanak az alig 40 kilométerre lévő Sipán sírjaihoz, ám Ucupe urának sírja egyedülállónak számít. Ez az első ugyanis, hogy egy ilyen vezetőt külön temettek el, és nem Sipán városában, vagy annak közelében. Ráadásul a mocse sírok akármennyire is leletgazdagok, ilyen díszes temetést eddig sosem fedeztek fel. A most azonosított ékszerek egy része a korai mocse, míg a többi a középső mocse korszakra jellemző, ami a szakértők szerint arra utalhat, hogy viselésükkel az uralkodó a két korszak közötti átmenetet szimbolizálhatta.

A sírleletek hasonlósága egyben kétségbe vonja azt a korábbi elméletet, miszerint a mocse városok teljesen függetlenek lehettek egymástól, és talán mégis több kulturális és gazdasági kapcsolat lehetett közöttük, mint azt eddig hitték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban