Karikatúrák és protokollbakik
2008. május 9. 15:00
Kissé viccesre sikeredett a Múlt-kor 2. évfolyamának 29. adása: először arról lesz szó, miért nem jelenhetett meg az egyetlen Kádár Jánost ábrázoló karikatúra, majd a legemlékezetesebb protokollbakikat mutatjuk be, köztük azt az eddig sehol sem látott fotót is, amin Tito az őt köszöntő hölgy mellét markolássza a neki szánt virágcsokor helyett.
Korábban
Karikatúrát már az ősi Egyiptomban is rajzoltak, különálló sajtóműfajjá azonban csak az 1830-as években, a vicclapok megjelenésével vált. A gúnyos rajzok Magyarországon 1848-ban a Charivari, a Dongó című élclap kiadásával indultak nevettető útjukra.
A II. világháború után a kezdeti gazdagságból erőteljesen lecsökkent a Magyarországon megjelent vicclapok száma, a történelem azonban ebben az időszakban szolgáltatta a leggazdagabb témákat a karikaturistáknak. Az 1945-ben megjelent Ludas Matyi, majd a Szabad Száj, és a Pesti Izé egyaránt az újjáépítéssel, az újra megalakuló pártokkal és azok politikai csatározásaival voltak elfoglalva.
A Rákosi-diktatúra kezdetével sorra szűntek meg a vicclapok, 1951-től már csak a Ludas Matyi maradhatott a standokon. A Ludasról már az 1945-ös törvényhatósági választás idején kiderült politikai szimpátiája, amikor arra sarkallta olvasóit, hogy szavazzanak a Szociáldemokrata és a Magyar Kommunista Párt közös listájára.
Az MDP Agitációs Osztályának 1950-es határozata úgy szólt, miszerint `Fordulatot kell végrehajtani az eddig elhanyagolt szemléltető agitációs módszerek felhasználása felé. A szemléltető agitáció ismertesse a munkaverseny eredményeit, népszerűsítse a termelésben élen járókat: üzemi dísztáblák, villám-újságok, humoros rajzok (stb) felhasználásával.`
A Kádár-rendszer és a gulyáskommunizmus a politikai viccben is változást hozott. A hidegháborús retorikát a hetvenes évektől felváltották a mindennapi élet történései. A Ludas humora azonban nem egyszer szúrta az elvtársak szemét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
