Történelmi karikatúrákat árvereztek Budapesten

Százhúsz tételben, igazi gyűjtői csemegéket is kínáltak a kArton Galéria 3. karikatúra- és képregényaukcióján, amelyet a Budapest Art Fair zárónapján tartottak. A kínálatban többek között a karikatúra egyik legnagyobb mestereként számon tartott Honoré Daumiertől, Roy Lichtensteintől, Andy Warholtól, Jean Effeltől, Moholy-Nagy Lászlótól szerepeltek művek, de ismert magyar karikaturistanevek is felragyogtak, Kassóé, Hihié, Sajdiké, Vasvári Annáé, Vogel Eriké.

Zórád Ernő, a három éve elhunyt legendás grafikus, könyvillusztrátor, diafilm- és képregényrajzoló tájakat és eltűnt városrészeket is megörökített (legismertebb a Tabán-sorozata). Képregényei hallatlan népszerűségre tettek szert. A licitálók is szerették egyes képregénylapjait, amelyeket kivétel nélkül magasra, 180-200 ezer forintra értékeltek. A teljes, negyven lapból álló Huszárkaland című képregényért egészen 500 ezer forintig versenyeztek.

Bájos figurái és szellemes politikai karikatúrái által világszerte ismert Jean Effeltől egy jelzett rajzot lehetett megvenni. Vélhetően a Magyarországon is megjelent Az ember teremtése, vagy az Ádám és Éva sorozatból - erre utal a francia szövegfelirat. A Teremtővel, egy angyallal és az első emberpárral benépesített papírlapot 180 ezer forintról indították és 380 ezer forintnál ütötték le.

Jól járt, aki 200-200 ezer forintért megvette Moholy-Nagy László két rajzát, egy kávéházi jelenetet és az 1918-as évszámmal is jelzett kétalakos kompozíciót. Ezeket az évszám tanúsága szerint még emigrációja előtt rajzolta a fiatal művész, így a lapok a kevés, megmaradt, magyarországi munkái közül valók. A közönség nem nagyon ismerhette Vogel Erik erotikus rajzait, sokáig lappangtak, pedig ezek ugyanolyan színes, szellemes alkotások, mint színházi díszletei, jelmezei, rajzai, vagy a Színházi Életben megjelent illusztrációi. Most hét könnyed, erotikus lapját árverezték, 70 ezer forintról és valamennyit 120-160 ezer forintért vitték el.

Sem Moholy-Nagy, sem Vogel nem volt karikaturista. Különösen, ha a fogalmat a közkeletű hazai értelmezés szerint humoros, vicces újságrajzként minősítik. Az igazi karikatúra jóval több ennél, sajátos történelmi, társadalomtörténeti lenyomat, politikai vélekedés. A műfaj ugyanakkor magán viseli a művészi-esztétikai megjelenítés sajátosságait. Bravúros rajzkészséget, kifejezőerőt, jellemábrázolást feltételez. A magyar karikatúra közel áll hozzánk, saját múltunkról-jelenünkről mond véleményt. Bizonyára ezért is voltak kelendők a 20. század eleji neves parlamenti rajzolónak, Gáspár Antalnak és a Borsszem Jankó elismert grafikusának, Homicskó Atanáznak a karikatúrái.

Az amerikai pop-art jeles képviselője, a képregény legismertebb művésze, Roy Lichtenstein egy 1963-as nyomattal volt képviselve, Diana Waldman 1971-ben megjelent könyvéből. A Torpedo los! feliratú lapon szerepel a művész eredeti aláírása. 200 ezer forintos kikiáltási árát 320 ezerre licitálták. A festőként és grafikusként elismert Faragó Géza eredeti humorú, szecessziós stílusú plakát- és karikatúrarajzolóként is népszerű volt. Nem kímélte önmagát sem. Fanyar, gunyoros, pasztell önarcképét 300 ezer, a portré ceruzarajz-változatát 50 ezer forintért vették meg.

A Lúdas Matyi egykori rajzolóinak népszerűsége mára sem fogyatkozott meg. A "női dolgok" legjobb ismerőjének, Vasvári Annának minden rajzát jóval a kikiáltási ár fölött vették meg. Kassó azaz Kassowitz Félix mindhárom nyomatát 24 és 38 ezer forintra, az indító ár duplájánál is magasabbra licitálták. Megvették HiHi (Hegedűs István) Marcel Aymé "A faljáró" című regényét illusztráló tusrajzait. Sajdik Ferencet, akinek éppen most nyílt kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az aukció közönsége is elkényeztette. Rajzsorozatait, olajképeit 200 ezer forint közelébe emelték.

(Múlt-kor/MTI)