Különleges házat őrzött meg a középkori kút
2009. április 3. 12:04
A Vác belvárosában épülő mélygarázs területén 2009 márciusában a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei négy kutat és egy középkori boronaház maradványait tárták fel. Utóbbi kuriózumnak számít ebből a korszakból - tudósított dr. Mészáros Orsolya ásatásvezető régész.
Korábban
A tavaly ősszel kezdődött váci munkálatok során a régészek januárban egy 14. századra keltezhető edénycsoport teljesen ép darabjaira bukkantak, s márciusban újabb különlegességek kerültek elő a lelőhelyről. A teljes, mintegy 3700 m² területen összesen 7 kút volt. Ezek között található két, körülbelül a 17. századra keltezhető, egyforma szerkezetű építmény, aljukon nagyméretű, fenyőből készült gyűrűvel, amelyhez belülről – a hordókhoz hasonlóan, abroncsszerűen – 31 darab, 160–180 cm hosszú fadeszkát illesztettek, külső oldalára pedig a Naszályból származó, faragott kváderköveket helyeztek egymás fölé. A kutak mintegy 3,5 m mélyek voltak.
Az ásatás légifotóról 2008. novemberében
Ennél korábbi, a 15–16. század fordulójára keltezhető egy jóval mélyebb, mintegy 5,5 m mély építmény, felül vegyesen rakott kövekből, legalul faszerkezettel: egymásba csapolt gerendákkal és abroncsos deszkákkal. Lehetséges, hogy ehhez tartozott az a kilinccsel felszerelt csapóajtó is, amelyet ennek alján találtak meg. A most feltárt kutak olyan jól megalkotott, erős megtartású építmények voltak, hogy egészen a 20. század második feléig tisztították és használták azokat, és az egyikből egy második világháborús szovjet géppisztoly is előkerült.
Boronaház kibontás után, a kút gerendaaljával
Régészeti szempontból az utolsóként megtalált kút és ház volt a legérdekesebb. Az építmény kőgyűrűje mellett kezdetben egy deszkafal vonala és néhány kiálló cölöp vált láthatóvá egy erősen kénes szagú, iszapos talajban, közöttük néhány késő Árpád-kori cseréptöredékkel. A fokozatos mélyítés és aprólékos bontás után a régészek egy 2,6 × 2,5 m kiterjedésű, boronaszerkezetű építményt tártak fel, amely 130 cm magasságig teljes épségben állt. A ház négy nagyméretű talpgerendára támaszkodott; alatta a Dunáról származó, rendkívül erős kavicságyat terítettek szét, majd a ház középvonalába párnafát fektettek, amelyen deszkapadlót alakítottak ki. A deszkapadló alá egy kikészített bőr (talán mellény) maradványa szorult be, ez feltehetően a ház építésekor maradhatott ott. A ház oldalfalát 3–5 cm vastag deszkafalak képezték, amelyek a talpgerendákba illesztett cölöpöknek támaszkodtak.
Kút és középkori boronaház bontás közben
Az építmény a 14. század végére már nem is volt használatban, erre vall legalábbis az, hogy a ház feltöltésében 13-14. századi kerámiaanyag volt. Az épület a középkori járószinthez képest mélyebben helyezkedett el, oda létrán jutottak le, amelynek maradványai szintén előkerültek. A jelenlegi adatok alapján még nem lehet tudni, hogy a kutat néhány száz évvel később véletlenül, vagy tudatosan építették a ház mellé. Tény azonban, hogy ez mentette meg a boronaházat a pusztulástól, ugyanis az építmény kősorait erős gerendaszerkezet tartotta, amelyen keresztül folyamatosan víz szivárgott a szomszédos középkori faházba, megőrizve azt az utókornak.
Éghajlatunk miatt rendkívüli ritkaságnak számít, hogy a föld alól több száz éves ép faház került elő – párhuzamait a régészek egyelőre csak észak-európai vidékeken ismerik, Magyarországon nem. Ritkasága miatt a ház funkciója talány: vajon a vízforrás mellé épült, és azt valamilyen módon használta? Pincéje, tárolóhelyisége lehetett egy fölötte álló, később elbontott háznak?
A kút deszkabéllete és kősora közé szorult „davajgitár”
A válaszra egyelőre még várni kell, ugyanis a régészek a gyors ütemben feltárt és kiemelt faanyagot csak néhány napja kezdték feldolgozni, a leletek megóvása és restaurálása a fák esetében éveket jelenthet. A tervek szerint az egykori házat egy kiállításon, visszaépítve mutatják majd be a nagyközönségnek.
A mélygarázs területének feltárása Vác történetében kiemelkedő jelentőségű, leletei számos új adattal gazdagítják a püspöki város történetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.