Olvasókönyv készült a római freskókhoz
2008. február 19. 08:00
Az időnek a művészet eszközeivel történő ábrázolhatóságával foglalkozik legújabb művében Borhy László régész, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.
Korábban
Ismertetése szerint az i.sz. 2. század végén, vagy a 3. század elején készült freskók egyedülálló jelképrendszerének, allegorikus nyelvezetének megfejtése nem várt összefüggésekre világított rá. Az elemzésekből kiderült, hogy egyrészt a képi ábrázolás mögött az egész ókori kultúra bújik meg, hiszen a mennyezetfestményen látható alakok, motívumok mondanivalója csakis a görög és latin írott források elemzése révén válik érthetővé.
"A freskók bepillantást engednek azok gondolatvilágába, akik megrendelték őket, s azon ismeretlen művészekébe is, akik kivitelezték. Külön varázsa van annak, hogy ezek az emberek milyen gondolatisággal közelítették meg az ókor filozófiai, vallástörténeti kérdéseit" - hangsúlyozta Szabó Miklós. Ismertetése szerint Borhy László könyvében a mennyezet- és boltozatfestészetet, valamint az ugyanezeken a felületeken elhelyezett mozaikokat veszi górcső alá. Az elemzés térben főként az egykori Római Birodalom területére, időben pedig elsősorban a római császárkorra terjed ki.
Ritoók Zsigmond akadémikus, az MTA Vallástudományi Bizottságának elnöke méltatásában Borhy László művét "olvasókönyvnek" nevezte, amelynek segítségével megfejthető a freskók üzenete. Mint kifejtette, a brigetói mennyezetfestményeken egy a térben igen nehezen jeleníthető dolgot, az időt, az idő fogalmát és múlását ábrázolták. Az antik művészek az időt "ciklikus valaminek" érzékelték, amely körforgásban létezik, s mindig ismétlődik.
"Ez érthető, hiszen a természet közelében élő, földművelődéssel foglalkozó emberek számára az idő az évszakok ismétlődésén, másrészt a csillagok állásán keresztül ragadható meg. Részben a Földön tapasztalható, részben az égen látható jelenségek mutatják a múló időt. Ez jelenik meg ezeken a freskókon is" - magyarázta Ritoók Zsigmond. Az akadémikus ismertetése szerint a freskókon a múló időt a négyszög és a kör jeleníti meg - az utóbbi, amely hol egy gyűrű, hol kígyó képében jelenik meg, az állandó körforgást mutatja. Az ókori brigetói művészek jelképrendszerében szerepelnek félig összehúzott függönyök is, amelyek azt jelzik, hogy mögöttük egy másik világ van.
"A brigetói mennyezetfestmények egy egységes rendszerbe illeszkedtek bele, egy olyan rendszerbe, amelynek az ókori világban sokfelé való meglétét Borhy László is kimutatja" - hangsúlyozta Ritoók Zsigmond. Mint az akadémikus rámutatott, a brigetói lelet a világ peremén lévő Pannóniát a Római Birodalom egészébe, annak a gondolatvilágába, annak a jelképrendszerébe illeszti be. Ritoók Zsigmond meggyőződése szerint Magyarország számára különösen érdekes, hogy a brigetói épületen keresztül megfoghatóan Pannónia akkortájt egy olyan nagy egységnek volt része, amilyen részének kívánná kétezer év múltán látni napjainkban az országot.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 20. Az 1956-os forradalom Magyarországon](/ih0Ax/label/.cut-640x400/811.jpg)
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 18:06
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 17:20
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 16:05
- Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése 15:05
- Filmvászonra kerül Móricz Zsigmond Úri muri című regénye 14:20
- Legendás magyar versenylovasra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben 13:20
- Szász Endre és Kondor Béla alkotásaival emlékeznek a holokauszt áldozataira Szombathelyen 11:20
- Megújul a Szent István-bazilika 120 éves orgonája 11:05