Petőfi halála és a túlélés költői

Lüderst először annyira meglepte a támadás, hogy azt hitte, Bem van túlerőben. Amikor az ellenkezőjére rájött, seregével szinte elsöpörte maga elől a hősiesen védekező honvédeket. Az ütközet elején elesett Szkarjatyin vezérőrnagy, az oroszok vezérkari főnöke. Szkarjatyin népszerű volt a legénység körében, ezért a magyar csapatok üldözését végző kozákok és lengyel dzsidások kíméletlenül lemészárolták a futók jelentős részét. A magyar csapatok vesztesége közel 1000 főre rúgott halottakban, sebesültekben és foglyokban.

A segesvári ütközet szinte az egyetlen az erdélyi hadjárat összecsapásai közül, amelyről a közvélemény tud. Holott jelentősége semmivel sem volt nagyobb, mint a többi vereségé. Közismertségét az magyarázza, hogy ebben az ütközetben tűnt el nyomtalanul Petőfi Sándor, a forradalom és szabadságharc költője. E nyomtalan eltűnés aztán számtalan feltételezést inspirált, és szinte a múlt század végéig nem múlt el évtized, hogy a költő utolsó óráit és halálát illetően újabb és újabb szemtanúi beszámoló ne került volna elő.

Sem az eltűnésben, sem a szemtanúk megjelenésében nincs semmi különös. Egy teljes vereséggel végződő ütközet után gyakori az, hogy a menekülők egy része nyomtalanul elvész. A menekülő Petőfiben az őt utolérő kozák vagy dzsidás csak a magyar katonát látta, és nem a nagy költőt. A menekülők többsége pedig csak a saját életével törődött, a lőporfüst és a por ködében pedig aligha figyelt arra, hogy tőle pár méterre a nemzet legnagyobb költője küzd vagy fut az életéért.

Csak egy helyen lelhette halálát

A segesvári csatatéren felsorakozó magyar csapatokban szolgáló közkatonák és tisztek nagy része e napokban látta először Petőfit; és akkor sem mint Petőfire, hanem mint Bem környezetének tagjára figyelt fel, ha felfigyelt egyáltalán. A segesvári ütközetben részt vevő alakulatok nagy részét ugyanis 1849 áprilisa után szervezték meg, akkor, amikor Petőfi előbb Bem bánsági hadjáratában vett részt, majd Debrecenben, később Pesten töltötte idejét.

Segesvárnál Bem környezetéből jó néhányan vesztek még oda: Zeyk Domokos százados, Daczó Zsigmond és Anton Kurz őrnagyok; fogságba esett Bauer Lajos őrnagy – csupa olyan személy, akiket a katonák Petőfinél sokkal jobban ismertek. Zeyk, Daczó és Bauer 1848 októbere óta vettek részt az erdélyi harcokban, Kurz 1848 decembere óta volt Bem titkára.

Petőfinek csupán vászonzubbonya volt, kardot vagy más fegyvert nem viselt, szekéren és nem lovon utazott. Bem július 30-án Marosvásárhelyen kimondottan megtiltotta neki, hogy kövesse a csapatokat. Petőfinek nem volt szerepe az ütközetben, tétlen szemlélőként figyelte annak kimenetelét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai