Fortunának hódolt Róma második királya
2007. október 10. 11:00
Az olasz régészek egy 2700 éves szentély feltárásával első alkalommal találtak fizikai bizonyítékot Numa Pompilius, Róma második királyának uralkodására.
Korábban
Az ásatásokat a római Sapienza Egyetem régésze, Clementina Panella vezette, aki szerint a papi hivatalokat felállítva Numa honosította meg a város szakrális szertartásait, és az ő nevéhez fűződik a Vesta szüzek kultuszának bevezetése is. Elmondása szerint a csoportja által feltárt szentély a Palatinus domb mellett található, közel a későbbi Colosseumhoz, és ott minden bizonnyal Fortuna istennőnek hódolhattak.
Az ásatások 130 diák és önkéntes bevonásával egy évvel ezelőtt kezdődtek el. A templom falaira a mai földfelszín alatt hét méterrel bukkantak rá, az akkori kövezett utca és két - egy kerek és egy szögletes - kút maradványaival együtt. Mindkét kút több ezer áldozati ajándékkal és kultusztárggyal, így madarak, állatok csontjaival és kerámia korsókkal illetve kupákkal volt tele. Panella szerint a tárgyak minden kétséget kizáróan Numa korából származnak: erre utal az is, hogy nem találtak figurális istenábrázolásokat. Numa ugyanis megtiltotta az istenek képének bemutatását, azzal érvelve, hogy az kegyeletsértés lenne a felsőbb hatalmakra nézve.
A Corriere della Sera című olasz napilap tudósítása szerint a templom kiásása arra szolgál bizonyítékul, hogy a Forum és a Palantinus domb között még bőven van felfedeznivaló. Tavaly a La Sapienza régésze, Andrea Caradini jelentette be, hogy a mostani felfedezéstől nem messze Romulus palotáját sikerült megtalálnia. Elmondása szerint a palotának hatalmas bejárata volt és tízszer nagyobb lehetett a korban használt épületeknél. A most reflektorfénybe került Panella nevéhez pedig az a tavalyi felfedezés fűződik, amikor megtalálták a 312-318 között uralkodó Maxentius császár jogarát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.