Fortunának hódolt Róma második királya

A szabin uralkodót Romulus halála után, negyvenévesen választották királlyá, majd i.e. 715-673-ig ült a trónon. Plutarkhosz szerint Numa vezetése 40 évnyi békét és stabilitást hozott a városnak, és bölcsessége, személyes kisugárzása és kegyessége miatt tisztelték.

Az ásatásokat a római Sapienza Egyetem régésze, Clementina Panella vezette, aki szerint a papi hivatalokat felállítva Numa honosította meg a város szakrális szertartásait, és az ő nevéhez fűződik a Vesta szüzek kultuszának bevezetése is. Elmondása szerint a csoportja által feltárt szentély a Palatinus domb mellett található, közel a későbbi Colosseumhoz, és ott minden bizonnyal Fortuna istennőnek hódolhattak.

Az ásatások 130 diák és önkéntes bevonásával egy évvel ezelőtt kezdődtek el. A templom falaira a mai földfelszín alatt hét méterrel bukkantak rá, az akkori kövezett utca és két - egy kerek és egy szögletes - kút maradványaival együtt. Mindkét kút több ezer áldozati ajándékkal és kultusztárggyal, így madarak, állatok csontjaival és kerámia korsókkal illetve kupákkal volt tele. Panella szerint a tárgyak minden kétséget kizáróan Numa korából származnak: erre utal az is, hogy nem találtak figurális istenábrázolásokat. Numa ugyanis megtiltotta az istenek képének bemutatását, azzal érvelve, hogy az kegyeletsértés lenne a felsőbb hatalmakra nézve.

A Corriere della Sera című olasz napilap tudósítása szerint a templom kiásása arra szolgál bizonyítékul, hogy a Forum és a Palantinus domb között még bőven van felfedeznivaló. Tavaly a La Sapienza régésze, Andrea Caradini jelentette be, hogy a mostani felfedezéstől nem messze Romulus palotáját sikerült megtalálnia. Elmondása szerint a palotának hatalmas bejárata volt és tízszer nagyobb lehetett a korban használt épületeknél. A most reflektorfénybe került Panella nevéhez pedig az a tavalyi felfedezés fűződik, amikor megtalálták a 312-318 között uralkodó Maxentius császár jogarát.