Újraírják a mediterrán tengerhajózás történetét

A felfedezésre a sziget északnyugati partjain, Aszprosznál került sor, ahol a tengerben a kutatók rábukkantak az egykori hajósok eszközeire. Az amerikai és ciprusi régészek 2004 óta keresnek hasonló nyomokat, és korábban még úgy gondolták, hogy rövidebb periódusokra a szigetet utazók, vagy vadászok használhatták. A mostani leletek azonban azt sugallják, hogy Cipruson az elméletekben feltételezettnél jóval több ember élhetett, hosszú hónapokig.

Tom Davis, a Ciprusi Amerikai Régészeti Kutatóintézet (CAARI) igazgatója szerint "a leletek néhány elszigetelt látogatásnál sokkal szervezettebb jelenlétre utalnak". A kutatók szerint a felfedezések egyben arra is rávilágítanak, hogy a szigetre érkezők korábbi látogatásaik alapján olyan jól ismerhették a környéket, hogy tudták, honnan szerezzenek nyersanyagot kőeszközeikhez.

A régészek szerint Cipruson i.e. 10000 körül létesült az első emberi település, amelyet a sziget belsejében tártak fel. A mostani leletek alapján azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a parti települések idősebbek. Pavlosz Flurencosz, a  Ciprusi Régészeti Hatóság vezetője a Reutersnek elmondta, hogy "ez egy komoly áttörés a korai ciprusi régészetben, és a Mediterráneum tengerhajózási történetében".

A kutatók szerint bár valójában semmit nem tudunk a kor tengerészetéről, a széles körben elfogadott elmélet szerint a kor tengerészei korlátozott navigációs lehetőségeik miatt sosem merészkedtek tovább a partmenti vizeknél. Davis szerint a mostani felfedezés megingathatja ezt az elméletet, mert a szigettől a legközelebbi tengerpart 50 kilométernyire található.