2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Biodízelt használtak a 4000 éves kemencékben

2006. március 20. 14:00

A legújabb kutatások szerint az olívaolajat még jóval azelőtt, hogy megjelent volna a mediterrán táplálkozási kultúrában, a rézolvasztó kemencék fűtőanyagaként hasznosították.

Vissza a gyökerekhez: a természetes fűtőanyagok az emberiség történetében

A környezetbarát biodízel használatának nyomait olasz régészek Ciprus déli részén, a korai- és középső rézkorszaktól, azaz nagyjából i.e. 2000-től, egy nagyobb ipari komplexum részeként használt Pyrgos Mavroraki rézolvasztó-központjában találták meg. A Nicosiától 90 kilométerre délnyugatra fekvő lelőhely azért vált hirtelen különlegessé, mert a megszokott rézolvasztók leletei közt egy olajbogyó-prés maradványait is megtalálták.

Az már régóta ismert volt, hogy a Homérosz által is megénekelt folyékony aranyat az étkezés mellett vallási szertartások során is használták. Maria Rosaria Belgiorno, az ásatást vezető régész a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy az étkezéshez nagyjából i.e. 1000 óta használnak olívaolajat, ám arra, hogy ezt fűtőanyagként is használták volna, ez az első bizonyíték. 

Pyrgos Mavroraki: a parfüm, a bor és a biodízel földje

Belgiorno elmondása szerint akkor kezdtek biodízelre gyanakodni, amikor semmi nyomát nem találták a kor fűtőanyagának, a faszénnek, és a leletek ezen felül a benzinhez hasonló égéstermék meglétére utaltak. Az őskori iparág által használt fűtőanyag így olyan koncentrátumú lehetett, mint a ma is egyre inkább divatossá váló biodízelek. Az olívaolaj-származék használata ráadásul jóval gazdaságosabb is volt: 5 kiló olajjal annyi rezet olvaszthattak, ami máshol csak 80 kiló faszén felhasználásával sikerülhetett.

A régészek korábban már több fémolvasztót találtak Egyiptom és Jordánia olajbogyó-termelő területei közelében, így magát a technológiát valószínűleg nem a ciprióták találták fel.

Belgiorno és csoportja korábban már a Múlt-kor olvasóit is elkápráztatta ötleteivel: előbb a Mediterráneum első parfüm-gyárát találták meg Cipruson, majd Ciprust a Mediterrán borok őshazájaként emlegették. Szerintük mindez azt bizonyítja, hogy Ciprus központi szerepet játszhatott a keleti technológiák nyugat felé történő közvetítésében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár