Népszerű lett a rovásírás

2007. június 29. 16:00

A rovásírás megtanulására nemcsak azok vállalkoznak már, akik a magyar régmúltból minél többet szeretnének a gyakorlatban is megismerni.

Korábban

Vágtázó Csodaszarvas

Bél Mátyás, pietista polihisztor a 18. századból

Magyar kutató járt a hunok fővárosában

Gepidák, germánok és avarok keveredtek Tiszagyendán

Az énlakai rovásfelirat (1668)

Kisdiákként sokan kreáltak maguknak olyan írást, amellyel bármiről levelezhettek tanítási órán, szünetben, otthon. Kitűnő módja volt ez a titkos közlésnek, hiszen avatatlan kézben - lehet az illető szülő, testvér, jóbarát vagy idegen, de akár tanár vagy osztálytárs is - érthetetlen firkának tűnik csupán a nagyon is valós tartalmú üzenet. Előfordult persze, hogy annak is fejtörést okozott a megfejtés, aki írta vagy kapta, mert elfelejtette a különös formájú betűk - rajzok jelentését, kódját.

A mai ötvenéves, vagy a fölötti generáció tagjai közül csak kevesen figyelhettek föl arra, hogy a mintegy másfélezer éves magyar rovásírás nagyon alkalmas lehet titkos levelezésre. Az akkori politikai légkörben legföljebb futólag esett szó rovásírásról a tanítási órákon, s arról, hogy a rovásírásról csak a 10-11. században tértünk át a fejlettebb, latin betűs írásra, vagy hogy néhány századdal később még nagy kedvvel használta a rovásírást II. Rákóczi Ferenc, amint másfélszáz évvel ezelőttig a székelyek is.

Napjainkban azonban egyre nő az érdeklődés őseink írásjelei iránt. A Kárpát-medencében, csupán a cserkészszövetség keretében közel húszezren foglalkoznak ezzel az írásmóddal. Magyarországi, felvidéki, erdélyi, vajdasági, muravidéki iskolások, egyéni versenyzők, szakköri tagok évente ötszáznál többen jelentkeznek a Kárpát-medencei rovásírás versenyre, melynek idei, június végén megrendezett budapesti döntőjébe százhúszan jutottak be. Legtöbben iskolában, tankönyvből, tanítás után, szakköri keretben tanulják a jobbról balra haladó, kizárólag nagy betűkből álló rovásírást.

Általában az általános iskola negyedik osztályában kezdik el a tanítását, hogy ne zavarják a gyereket a latin betűs írás tökéletes elsajátításában. A latin betűket, arab és római számokat jelölő rovások könnyen megtanulhatók, a legtöbben nyolc, tíz óra alatt el tudják sajátítani az ősi ábécét. Szakértők szerint a csúcsot egy huszonnégy éves fiatalember tartja, ő egy gyakorló füzet alapján másfél óra alatt tudta megtanulni a rovásírást. A rovásírás tanulását tankönyv és munkafüzet is segíti, s az utóbbi a harmadik kiadásnál tart.

(Múlt-kor/MTI)