2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Watergate lett a politikai botrányok névadója

2007. június 18. 15:00

Harmincöt éve, 1972. június 17-ére virradó éjszaka értek tetten a washingtoni Watergate épületben öt betörőt, akik lehallgató berendezéseket akartak elhelyezni a Demokrata Párt főhadiszállásán.

Köztörvényes bűntettből politikai nyomozás

A hívatlan látogatókat, akikről kiderült, hogy közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban állnak a Nixon elnök újraválasztásán dolgozó csoporttal, 1973 januárjában ítélték el. Addigra az egyébként is sokkal esélyesebb Nixon elsöprő győzelmet aratott a demokrata párti elnökjelölttel, George S. McGovern szenátorral szemben.

1973 márciusában az egyik elítélt az ügyet tárgyaló bíróhoz írt levelében kitálalt a betörés hátteréről, s ezzel a köztörvényes ügy példátlan politikai skandalummá változott. Ebben különleges szerepe volt a médiának, különösen a The Washington Post két újságírójának, Bob Woodwardnak és Carl Bernsteinnek, az ő cikkeiknek köszönhető, hogy az ügy nem ért véget a bírósági tárgyalással és a betörés elkövetőinek elítélésével. Az pedig csak nemrégiben derült ki, hogy a lap két újságíróját titokban értékes értesülésekkel segítő belső informátor, a rejtélyes "Mély torok" az FBI második számú vezetője, W. Mark Felt volt.

Nixon 1973 áprilisának végén arra kényszerült, hogy menessze két legfőbb bizalmasát, H. R. Haldemant és John Ehrlichmant, ők végül mindketten börtönbe kerültek. A Szenátus bizottságot állított fel a Watergate-ügy vizsgálatára, a meghallgatásokat 1973 májusától a televízió is közvetítette. A koronatanú a Fehér Házból kirúgott John Dean volt, de a Nixon-adminisztráció több volt tagja is drámai vallomást tett. Ezekből kiderült, hogy a Fehér Házban a legmagasabb szinten működött egy "piszkos ügyekre" szakosodott csoport. A felmérések szerint az amerikaiak 85 százaléka követte nyomon a közvetítéseket, amelyek felmérhetetlen politikai károkat okoztak az elnöknek.

Nixon vesztét tulajdonképpen nem is maga a betörés, hanem az elpalástolására irányuló mesterkedése okozta. Az elnök emberei eleinte "harmadrangú betörésként" próbálták az ügyet eltussolni, amely azonban az egyre újabb és újabb terhelő bizonyítékok napvilágra kerülésével hihetetlen méretű, mindenkit magával sodró lavinává szélesedett. Végül elérkezett a pillanat, amikor a figyelem már arra összpontosult: tudott-e Nixon a betörésről. A kegyelemdöfést az adta meg számára, amikor kiderült: az Ovális Irodában minden beszélgetést, így a sajátjait is rögzítettek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár