Kalandozások Pannóniában: telepesek az ókori Duna-parton
2007. május 22. 13:00
Altinum erődjétől észak felé haladva 12 római mérföldre, a mai Dunaszekcső területén állt Lugio castelluma.
Korábban
Erőd védte a dunai átkelőt
A Duna Bajától Mohács felé régebben két ágon folyt, és a jelenlegi medrében a mostaninál jóval kevesebb víz volt. Gosztonyi Jenő, a település egyik történetírója szerint volt olyan időszak, amikor majdnem száraz lábbal lehetett átkelni a túlsó partra. Ez a helyet folyami átkelésre is alkalmassá tette, ami a stratégiailag fontos települések közé emelte Lugiót. Jelentősége a mai Erdély (Dacia) meghódításakor nőtt meg igazán, mert az egyik fontos kereskedelmi és hadiút Lugiótól indult a keleti tartomány felé a mai Szegeden keresztül.
A korai katonai palánktábor feltehetően a Várhegytől északnyugatra, a mai szerb temető környékén volt. Az ókori település valódi jelentősége azonban a Várhegyen emelt erődítménnyel hozható kapcsolatba. A Pannónia római megszállását követően épített palánktáborok a határvédelmi feladatokat nem tudták megfelelően ellátni, ezért a folyamatos betörések miatt Domitianus császár uralkodása alatt (i. sz. 81-től) fogtak hozzá a limes komolyabb kiépítéséhez.
A Duna mentén 10-15 római mérföldenként kőerődöket építettek, az erődök között pedig őr és jelzőtornyokat emeltek. Feltehetőleg ekkor alapíthatták a Várhegyen lévő kőerődöt is. Lugio erődjének építési idejét a felszíni leletek széthordása és az átfogó feltárások hiánya miatt azonban nem lehet pontosan megállapítani. Az időpontra vonatkozó feltevéseket azonban az itt talált cserépdarabok, elsősorban itáliai gyártmányú terra sigillaták igazolhatják.
A Lugio nevet elnyert, elsősorban katonai céllal létrehozott település életében a romanizálódott őslakók is részt vettek. Erre utal a település neve is, amely egy kelta eredetű szóból származik (lugdunum - világosság). A római birodalom belső problémái gyakran jelentkeztek Pannonia provinciában is. Gordianus császár (238-244) új csapatokat rendelt Lugióba, majd amikor Aurelianus császár 271-ben feladta Daciát, a pannoniai limesre gyakorolt barbár támadások is gyakoribbá váltak. Az anarchikus állapotok megszüntetése Diocletianus császár (284-305) nevéhez fűződik, aki személyesen is ellenőrizte a limes megerősítését, és rendeletei alapján tudjuk, hogy 293-ban személyesen is járt Lugióban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Egy szabadságharcos rejtegetése miatt vetették börtönbe Madách Imrét tegnap
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján tegnap
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd tegnap
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit tegnap
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 2024.09.20.
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 2024.09.20.
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 2024.09.20.
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 2024.09.20.