Tolnai járásbíró a magyar régészet szolgálatában
2007. május 3. 14:00
A 19. század második felében fellendült a magyarországi régészet, sorra alakultak a régészeti, történeti egyletek, és ekkor alapítottak számos máig fennálló múzeumot. Tolna megyében Szelle Zsigmond tevékenykedett, munkásságát azonban az utókor mára teljesen méltatlanul feledte el. K. Németh András a Paksi Múzeumi Füzetek 2006-os számában próbál véget vetni a gyűjtő mellőzöttségének.
Korábban
Kikapcsolódásként régészkedett
Szelle Zsigmond 1838. május 1-jén született Pakson. Elemi iskoláit szülőföldjén végezte, középiskolai vizsgáit a kalocsai, majd a pesti piaristáknál tette le. 1856-ban katona lett, a seregben egy hónap híján hét évig szolgált. 1863 tavaszán megyei esküdt lett, egy év múlva pedig aljegyzővé nevezték ki. 1866-ban vette feleségül Balogh Honórát, Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros dédunokáját. 1870-ben sikeres bírói vizsgát tett Pozsonyban, 1872. január 1-jén pedig a dunaföldvári járásbíró hivatalát nyerte el. Munkáját példásan végezte, aktívan részt vett a közéletben. 1897. február 4-én hunyt el.
Szelle egész életében nagy figyelmet fordított a múlt megismerésére. Kedvelt időtöltése volt a régészeti emlékek felkutatása, amire Dunaföldvár határa remek terepnek bizonyult. Útjaira két napszámos is elkísérte, akik a kívánt helyeken a föld megmozgatását végezték el. Az eredményekről a szakmai folyóiratokban és a helyi lapokban rendszeresen beszámolt, ugyanakkor ő maga is jelezte - például Török Aurélnak írt egyik levelében -, hogy a régészkedést kikapcsolódásnak tekinti. `A sok baj és nyomorúság között azért úgy a régészeti, mint az anthropológiai kutatások valóságos oázisokként szolgálnak nekem, pihenőül, hol aztán ismét erőt gyűjtöttem magamnak a további küzdelmekre.`
Ahol Szelle ásott: Dunaföldvár a levegőből |
Szelle igyekezett feldolgozni az előkerült leletanyagot és megismertetni a helyiekkel vagy a szakmával. 1894-ben az Archaeológiai Közleményekben jelentette meg Duna-Földvár régi emlékei című cikkét. A tanulmány elkészítése azonban éveket vett igénybe, és a kéziratot először Fraknói Vilmoshoz küldte, aki elismeréssel nyilatkozott róla. Úgy tűnik, hogy Török Auréllal is konzultált bizonyos kérdésekben, akivel a szakmai kapcsolaton túl személyes szimpátia is kialakulhatott.
Szelle 1894-ben adományozta geológiai, régészeti, numizmatikai és könyvgyűjteményét a paksi polgári fiúiskolának. Döntésében egyrészt minden bizonnyal közrejátszott, hogy a földváriak nem mutattak nagy érdeklődést a kollekció iránt, másrészt pedig a korszakban egyáltalán nem volt ritka, ha egy-egy középiskola önálló régiségtárral rendelkezett. A régészeti anyag értékét az is növelte, hogy Szelle Dunaföldvár esetében pontosan lokalizálta az egyes darabokat (ez a dűlő nevét, vagy a telek tulajdonosát jelentette), és a Magyar Nemzeti Múzeumba is juttatott különböző leletanyagot. Feltűnő viszont, hogy nincs adat arra, hogy Tolna megye más régiségbúváraival kapcsolatot tartott volna.
A járásbíró gyűjteményének sorsa végül szomorúan alakult. Az iskolában kezdetben egy külön termet hoztak létre, amely a "Szelle-muzeum" nevet kapta. Az adományozók általában a diákok voltak, időnként egy-egy gazdagabb mecénás révén is gyarapodhatott a kollekció. Az itt őrzött tárgyak számát nem tudjuk pontosan megállapítani, mivel a kimutatások komoly ellentmondásokat tartalmaznak. A gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. 1944 októberétől az iskolában munkaszolgálatosokat, majd hadifoglyokat és szovjet katonákat szállásoltak el, és a hasonló körülmények miatt egy 1945-ös jelentés szerint a Szelle-múzeum anyagának 98 %-a megsemmisült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Senki sem parancsolhatott a tájképfestészet legendájának, Georgia O’Keeffe-nek 09:50
- II. Ulászló esküvője után két hétig tartó ünnepségsorozat vette kezdetét 09:05
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.