Budapesten tanácskoznak a múzeumok jövőjéről az etnográfia nemzetközi képviselői

A budapesti Néprajzi Múzeum (Wikimedia Commons / Pasztilla aka Attila Terbócs / CC BY-SA 4.0)

Az ICME Néprajzi Múzeummal közösen rendezett kétnapos konferenciája a világ etnográfusainak egyik legfontosabb eseménye, amely fórumot biztosít muzeológusoknak, kurátoroknak és kutatóknak a reflexív párbeszédre – áll a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint írják, a tanácskozás lehetőséget teremt arra, hogy a szakemberek áttekintsék és megvitassák, miként reagálnak a néprajzi múzeumok a közelmúlt szociális-gazdasági, politikai, kulturális, intellektuális és környezeti változásaira.

A közleményben kiemelik, hogy a Magyarországon először megrendezett konferencián olyan szaktekintélyek osztják meg gondolataikat, mint Laura Van Broekhoven, az oxfordi Pitt Rivers Múzeum igazgatója. A szakember nyitóelőadásában arról elmélkedett a „radikális remény” fogalmán keresztül, hogy milyen eszközök állnak egy múzeum rendelkezésére, amikor a kulturális összeomlás olyan mértékű, hogy a korábbi múzeumi módszerek nemcsak lehetetlenné, de visszamenőleg is elképzelhetetlenné váltak – áll a közleményben.

Mint írják, a hibrid tanácskozáson szinte valamennyi kontinens képviselteti magát: a Fülöp-szigeteki Ayala Múzeumból érkező Marinella Andrea például arról beszélt, milyen hatással volt az épp felújítás alatt álló intézményére a pandémia, a lezárás nyomán a kurátorok miként értékelték át állandó kiállításuk narratíváját. Ez a fajta újraértékelés, és az ebből fakadó újrapozicionálás, folyamatosan változó beszédmód globálisnak mondható, egyaránt megjelenik az amerikai, az indiai, a norvég, az egyiptomi, a német, észt és a világ különböző pontjairól érkező etnográfusok témaválasztásaiban – emelik ki a közleményben.

A változás kérdése nem újkeletű téma a múzeumi szektorban, hiszen elengedhetetlen, hogy a múzeumok folyamatosan alkalmazkodjanak az állandó társadalompolitikai, gazdasági és környezeti változásokhoz és az ezzel járó bizonytalanságokhoz.

„Azonban az elmúlt években olyan radikális hatások érték civilizációnkat, amelyek többsége valamennyi kontinens életét befolyásolja, legyen szó a koronavírus-világjárványról, az ökológiai katasztrófákról, a klíma- és energiaválságról, háborúkról, a digitalizáció okozta forradalmi változásokról” – hangsúlyozzák.

Mint írják, mindez a múzeumok önmagukról alkotott képét is formálja: 2022-ben a tagság az ICOM múzeumdefiníciójának változtatása mellett döntött. A konferencia ennek az új múzeummeghatározásnak a szellemében a változás témáját a fenntarthatóság, a részvételiség és az etikus kommunikáció tükrében járja körül.

Az ICME a Nemzetközi Múzeumok Tanácsának (ICOM) nemzetközi bizottsága, amely a helyi, a nemzeti, illetve a globális kultúrák és társadalmak néprajzi múzeumaira és gyűjteményeire fókuszál.

A szervezet 1946-os megalakulása óta olyan nemzetközi platformot és hálózatot működtet, amely lehetővé teszi, hogy a szakterület képviselői rendszeresen megvitassák legfontosabb témáikat. A tagság minden évben másik országban ülésezik, ahol a fogadó ország életével, az ott folyó etnográfiai munkával is megismerkedik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének