A megismerhetőt és a csak sejthetőt varázsolja elénk a Néprajzi Múzeum új kiállítása
2023. december 1. 16:05 MTI
A kétely felfüggesztése címmel nyílt időszaki kiállítás csütörtökön a Néprajzi Múzeumban; a tárlaton olyan új műalkotások láthatók, amelyek az etnográfia és a művészet kapcsolatából építkeznek.
Forrás: Facebook / Néprajzi Múzeum / Incze László
Korábban
A Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, archiválja és óvja közösségek kulturális emlékeit, folyamatosan gyarapítva a gyűjteményt. Miként néz minderre a kortárs művészet és a kortárs jelenségekkel dolgozó művész, milyen tárgyakat, jelenségeket, fogalmakat tart izgalmasnak – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Művész tekintete sorozat, és az annak részeként megnyílt új kiállítás.
Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika képzőművészek a Néprajzi Múzeum meghívására három éven keresztül dolgoztak együtt múzeumi kutatókkal. A szemináriumok, raktárbejárások és intenzív párbeszédek eredményeként múzeumi témákat, kortárs kérdéseket, gyűjteményi tárgyakat és saját alkotásokat építettek össze, egy-egy installatív művészeti munkába, végül egy összehangolt térbe, A kétely felfüggesztése kiállításba.
A 2024. június 22-ig látható tárlat első epizódja a Néprajzi Múzeum MaDok programja által indított Művész tekintete című sorozatnak, amely már a 2024 májusában nyíló állandó gyűjteményi kiállításhoz kapcsolódik – közölte a múzeum csütörtökön az MTI-vel.
A projekten belül megvalósuló, az első műalkotásokat bemutató kortárs művészeti kiállítás címe, A kétely felfüggesztése leginkább a színházi irodalomból ismert fogalom, arra utal, ahogy megpróbáljuk felfüggeszteni a bennünk rejlő kétséget az élvezet és az élmény kedvéért – írták.
Az igazság látszata felszabadítja a képzeletet a színház, az irodalom, a film mellett a múzeumban is, mindez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy benézzünk a színfalak mögé. Erre vállalkoztak a kiállító művészek is – áll a közleményben.
A kutatás- és dialógusalapú időszaki kiállításban két kurátor és három képzőművész dolgozott együtt azon, hogy felfüggesszen minden bennünk rejlő kétséget, ami csak kialakulhat egy múzeumi kiállításon – az élvezet és az élmény kedvéért – fogalmaztak.
A kiállítás kulcstémái a táj, az állatok és az emberek találkozása, az ismerhető valós és a nehezen megismerhető fiktív történetek, illetve a rituális és mágikus tárgyak mögött rejlő sejtett világok ábrázolása. A kutatás terepe a múzeum gyűjteménye, célja a műtárgyakból kibontható tudás művészi megformálása.
Albert Ádám A halhatatlanok hajója című műve egy fából megépített, dioráma funkciójú, vetített képes háttérből, három életnagyságú szoborból, múzeumi műtárgyakat bemutató múzeumi installációból és egy animált videómunkából áll. Az alkotás kiindulópontjai a múzeum Ázsia gyűjteményében található kínai gyökérszobrok. Az animáció és az installáció centrumában múzeumi műtárgyak állnak: a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumtól kölcsönzött halhatatlanok hajója, egy kínai porceláncsésze és egy keleti ihletésű európai festett csempe. A vizuális asszociációkra és a történetmesélésre épített mű a mágikus erejű, szellemeket és halhatatlanokat ábrázoló múzeumi tárgyak történetét gondolja tovább.
Kristóf Krisztián Mágikus analfabéta című alkotása a múzeum Ausztrália gyűjteményében található, Róheim Géza által gyűjtött csurungákra épül. A csurunga szakrális tartalma és a tárgyak felületén látható szimbólumrendszer még ma is ad feladatot a kutatóknak. Kristóf Krisztiánt a csurungákból kiindulva ez az írni és olvasni nem tudás, ennek gondolati és kulturális tere érdekli: a mágikus analfabetizmus. Alkotása egy olyan, nagy darabszámú dokumentum- és tárgykollekció, melyeket ő készített el a másolás mint eljárás segítségével.
Trapp Dominika Az üregig szűkült minden ösvény című projektjében az állatfogáshoz használt csapdákat választotta kiindulópontként. Az alkotás több médiumot használ: múzeumi műtárgyakat, festményt és objektet, amelyek részlegesen múzeumi műfajokra is utalnak.
A kurátorok, Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor, nemcsak bevezették a három művészt a múzeum gyűjteményeibe, gondolkodásába, hanem a művek elkészítésével egyidejűleg muzeológusként beillesztették az alkotásokat az etnográfia, a kiállítás műfajának fogalomrendszerébe. A kiállítás így létrejött elbeszélő szótára – amellett, hogy segíti az értelmezést – olyan fogalomháló, amely hálózati formában szövi egybe a kiállítás műveit és történeteit, lehetőséget teremtve, hogy a látogató kibogozza az összefüggéseket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
