Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid
Az első világháború (1914‒1918) minden korábbi fegyveres konfliktusnál nagyobb teret nyitott a vegyészeti eszközök bevetésére. A hadszíntereken olyan új, addig csak kísérleti stádiumban lévő vagy még nem ismert fegyverek jelentek meg, amelyek átalakították a hadviselést, egyben tovább fokozták a háború okozta borzalmakat, minden korábbinál elképzelhetetlenebb poklot zúdítva a katonákra. A harci gázok felhasználását elsődlegesen az 1914-es év háborús hónapjainak elkeserítő tapasztalatai okozták: a frontális támadások az iszonyú véráldozatok árán is zömében eredménytelenek maradtak, ezért a hadviselő felek új eszközöket kerestek.
Korábban
Úton a háborúba
A XIX. század második fele a kémia aranykorát hozta, s ez a harcászatra is jelentős hatást gyakorolt. Alfred Nobel 1867-ben szabadalmaztatta a dinamitot, amely minden korábbinál hatékonyabb robbanóanyagot biztosított a haderők számára.
1855-től a Bessemer-konverter révén az addigiaknál jelentősen több és jobb minőségű acélt lehetett előállítani, így a tüzérség potenciálja is a sokszorosára növekedett. Egyes számítások szerint a tűzerő mintegy hatvan év alatt, 1914-re közel hússzorosára emelkedett.
A konvencionális fegyverek mellett számos új harci eszköz kifejlesztése vált lehetővé. A századfordulón már több államban is hatékony lángszórókat fejlesztettek ki, ezek gyújtóanyagát általában a nyers benzolhoz kevert fűtőolaj vagy benzin alkotta.
Emellett a vegyi anyagok harctéri alkalmazása is egyre inkább elérhető realitássá vált az 1880-as évektől.
Ezeket a veszélyeket érzékelve az 1899-ben aláírt első, hágai egyezmény megtiltotta a fojtó harci gázok felhalmozását és bevetését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
