Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid
Korábban
Mustárgáz és társai
Az yperni támadással Haber ‒ a szó majdnem legszorosabb értelmében ‒ kiszabadította a szellemet a palackból, és a konfliktus lényegében egy vegyi háborúvá is alakult.
1915 tavaszán az antant néhány hét leforgása alatt sikerrel fejlesztett ki gázmaszkokat, amelyek a kezdeti vegyvédelmet biztosították ‒ a németek már a háború kezdetén rendelkeztek ilyenekkel. A harci gázt hamarosan az antant is használni kezdte, a korábban említett időjárási adottságok kihasználásával. A közvetlen károsító hatások mellett a gázokat mesterséges ködök létrehozására is használták, amely elősegítette a támadó hadműveletek végrehajtását.
A légzőszervekre ható fojtógázok mellett hamarosan megjelentek a mustárgázok is, amelyek elsősorban a bőrfelszínt roncsolták. Ez még a klórgáznál is alattomosabb fegyver volt: elsősorban a szabad levegővel érintkező bőrfelületeken hatott, de még a ruhán keresztül is tudott roncsolni. Ráadásul a tünetek sokszor csak órákkal a támadás után jelentkeztek.
A háború folyamán mintegy húszfajta harci gáz bevetésére került sor, 1917-től pedig a legtöbb gázvetés során kombinált támadást hajtottak végre, vagyis egyszerre vetettek be a bőrt irritáló, illetve a légzőrendszert károsító vegyületeket.
Az előbbiek általában elviselhetetlen viszketést okoztak, amelynek hatására általában el kellett mozdítani az arcról a gázmaszkot, ezt követően pedig a fojtógázok fejthették ki hatásukat. A korabeli gázmaszkok ráadásul nem nyújtottak százszázalékos védelmet: számos típus egy-két ‒ gázzal fertőzött ‒ óra elteltével már nem működött megfelelő hatékonysággal, így ismételt gáztámadások esetén is adódhattak mérgezések.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap