Az amerikai Legfelsőbb Bíróság létszáma sokáig igen változékony volt

Modern küzdelmek

A Legfelsőbb Bíróság átformálásának igénye napjainkban sem tűnt el az amerikai politikából. Az elmúlt négy évben Donald Trump elnök és a republikánus többségű szenátus a korábbi mérsékelt tagságról egyértelműen konzervatív irányba tolta el a testület összetételét, ami miatt a demokraták részéről felmerült ismét az igény a tagok számának növelésére.

Az elmozdulás 2016-ban kezdődött, a konzervatív Antonin Scalia bíró február 13-ai halálával. Ekkor a testület teljesen kiegyenlítetté vált, és annak érdekében, hogy megakadályozzák a bíróság liberális irányba való eltolódását, a kongresszusi republikánusok nem voltak hajlandóak szavazást indítani Barack Obama leköszönő elnök jelöltjéről, Merrick Garlandról. Az akadályozást a közelgő (csaknem kilenc hónappal később esedékes) elnökválasztással indokolták.

Scalia megüresedett helye így csaknem egy teljes évig betöltetlen maradt, mígnem Trump 2017-ben hivatalba lépve a konzervatív Neil Gorsuchot jelölte a testületbe. Habár ezzel gyakorlatilag a korábbi ideológiai felosztás állt vissza, egyúttal megalapozta azt az éles váltást, amely 2018-ban következett be Anthony Kennedy visszavonulásával. Kennedy világnézetileg mérsékelt bíróként gyakran bírt döntő szavazattal a korábbi ügyekben. Trump a megbízható konzervatívként számon tartott Brett Kavanaugh-t nevezte ki a helyére, amivel egyértelműen jobbra tolódott a Legfelsőbb Bíróság összetétele.

A progresszív oldalon az előzményeket tekintve megalapozottnak tűnik az aggodalom, hogy egy konzervatív túlsúlyú Legfelsőbb Bíróság az ügyek újbóli felszínre kerülésével olyan döntéseket fordíthat a visszájára, mint az 1973-as Roe vs. Wade perben hozott ítéletet, amely a nők abortuszhoz való jogát védte meg, illetve a 2015-ös Obergefell vs. Hodges ügyben hozottat, amely az azonos neműek házassága mellett foglalt állást.

Ezeken túl az új összetételű bíróság egyéb ügyekben is hozhat az eddigiekkel szembemenő döntéseket, mint például a Barack Obama elnöksége idején elfogadott megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvényt (Affordable Care Act), illetve egyes, a bevándorlók jogait védő intézkedéseket illetően.

Az elmúlt években igen gyakran fordult elő, hogy a Legfelsőbb Bíróság 5-4 arányban döntött egy-egy ügyben, ami azt jelenti, hogy akár egyetlen személyi változás is komoly következményekkel járhat a jövőbeni döntésekre nézve.

2019-ben a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa, Pete Buttigieg, egy Indiana állambeli kisváros polgármestere a testület létszámának 15-re való emelése mellett foglalt állást, azzal az érveléssel, hogy a testület így nehezebben lenne politikai nyomás alatt tartható. Terve szerint a bíróság öt demokrata, öt republikánus és öt, e kollégáik által választott bíróból állna.

Szeptember 18-án a 27 éve szolgáló liberális ikon, Ruth Bader Ginsburg halála tovább fokozta a demokrata félelmeket, mivel az ő helyének „elvesztése” még inkább eltolná konzervatív irányba a Legfelsőbb Bíróságot. Több prominens demokrata politikus is kilátásba helyezte a testület létszámának növeléséért vagy egyéb reformokért való küzdelmet arra az esetre, ha egy Trump által jelölt bíró veszi át Ginsburg helyét.

A testület átformálására több elképzelés is született. Egyes demokraták Buttigieg ideológiai egyensúlyt szem előtt tartó tervezetét támogatnák, mások azt javasolják, a következő elnöki ciklus során növeljék a létszámot kettővel, ellensúlyozandó Gorsuchot és Kavanaugh-t. Megint mások a bírák szolgálati idejének korlátozását pártolják, amellett érvelve, hogy a gyakoribb váltások miatt kevésbé lenne intenzív a minden egyes székért való küzdelem.

Ezen törekvések sorsa azonban továbbra is bizonytalan. Nem csupán amiatt, hogy a gyökeres változásokhoz az elnökséget és a kongresszus mindkét házában a többséget is el kellene nyernie a demokratáknak novemberben, de azért is, mert – ahogyan azt Roosevelt tapasztalta az 1930-as években – az ilyen nagyívű átalakításokhoz a nép támogatására is szükség van.

2019-ben a Marquette Egyetem jogi kara által készített felmérés szerint az amerikaiak 57 százaléka ellenzi a Legfelsőbb Bíróság létszámának növelését, 72 százalékuk azonban támogatja a bírák hivatali idejének korlátozását. Egyelőre a jövő zenéje, hogy létrejön-e az átalakításhoz a kellő támogatás Ginsburg halála után.

1. Alkotmányos alapok
2. Konfliktus pártvonalak mentén
3. A polgárháború
4. Modern küzdelmek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek