Amikor elszökik az idő: az óraátállítás véget nem érő története
2022. március 27. 12:50 Múlt-kor
Ma reggel arra ébredtünk, hogy egy órát elvesztettünk a hétvégénkből a nyári időszámításra való átállás miatt – ez az ár, amelyet a világosban töltött estékért fizetnünk kell. Az átállás problémája nem újkeletű, a nyári időszámítás gondolata elsőként Benjamin Franklin elméjében született meg.
A nyári világosságnak az emberi szervezet fizeti meg az árát (Kép forrása: Fortepan / Kurutz Márton)
Korábban
Ragyogó ötlet
A nyári időszámítás gondolata az amerikai diplomata és feltaláló, Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről”, miszerint a nap, amint felkel, rögtön fényt ad, így az éjszakai bagoly módjára élő franciák gyertyaégető módszere nem a leghatásosabb és nem túl költségkímélő.
„Benjamin Franklinnek egy alapkoncepciója volt” – kezdi okfejtését David Prerau, A Nap mérete: a nyári időszámítás vitatott története című mű szerzője. Franklin azt szerette volna, ha mindenki a Nap „szabályai” szerint élne. Az ötletek között szerepelt az az elképzelés is, hogy minden napfelkeltekor elsüssenek egy hadászati ágyút.
Mások a nyári időszámítást sokkal komolyabban vették, különösen az angol William Willett. 1908-ban terjesztette a parlament elé az óra előreállításának ötletét a nyári hónapokra vonatkozóan, ám elképzelését lesöpörték az asztalról. „Willett állhatatos fickó volt, javaslatát 1909-ben, 1910-ben és 1911-ben is benyújtotta, ám a parlament minden egyes alkalommal elutasította azt” – így Prerau. Willett-et ez sem tartotta volna vissza terve véghezvitelétől, ám 1915-ben elhunyt, így nem élhette meg ötletének megvalósulását.
A háború az úr
Willett nem tudta meggyőzni a brit lakosságot a nyári időszámítás szükségességéről, végül a tervezet a németek körében talált kedvező fogadtatásra. 1916-ban, az I. világháború közepén Németország bevezette az óraátállítás rendszerét, hogy energiát takaríthassanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Nagy-Britannia egy hónappal később követte Berlin példáját.
Amikor az Egyesült Államok 1918-ban belépett a háborúba, szintén bevezették a nyári időszámítást. Wilson elnök a háború után is meg akarta tartani a rendszert, ám a többnyire vidéki farmerokból álló amerikai lakosság gyűlölte az időváltozást, mert a munkájuk a nap állásától függött. Az új időszámítás zavart okozott a városi emberrel való kapcsolatukban, ami azért lett volna fontos, mivel nekik akarták eladni megtermelt áruikat. Mikor a Kongresszus hatályon kívül helyezte az új rendszert, Wilson megvétózta az intézkedést, ám a törvényhozás felülírta a vétót, ami meglehetősen ritkán fordult elő.
Teljes zűrzavar
A II. világháború idején az óraátállítás rendszere ismét divatba jött: szintén a háborús erőfeszítések miatt szerettek volna időt megtakarítani. Az Egyesült Államokban kevesebb mint egy hónappal a japánok Pearl Harbor elleni támadása után vezették be. Ezúttal azonban az amerikai lakosság már nem volt annyira lelkes, hogy elvész a munka utáni napfény, így mikor ismét hatályon kívül helyezték a nyári időszámítási rendszert, néhány város megtartotta azt.
Karikatúra az amerikaiak óraátállítási dilemmájáról
Teljes volt a káosz: a nyugat-virginiai Moundsvilleből az ohio-i Steubenvillebe tartó közel 50 kilométeres buszút során nem kevesebb, mint hét alkalommal változott meg az idő. A Minnesota állambeli Minneapolis és St. Paul szomszédos városaiban különböző időszámítást alkalmaztak, ami jelentős zavart keltett a dolgozókban, akik az egyik városban éltek, míg a másikba jártak dolgozni. „A külvárosok lakói abszolút nem tudták, mit tegyenek” – így Prerau.
A „minden város saját idővel bír” rendszer nem tarthatott sokáig. 1966-ban a Kongresszus megszavazta a Uniform Time Act nevű törvényt, amely meghatározta az egységes rendet. A szövetségi kormányzat azokat a napokat is meghatározta, amikor előre, illetve hátra kell állítani az időmérő eszközt, elejét véve a városok önkényes időszámításainak.
Bővülő nyári időszámítás
Azóta a Kongresszus három alkalommal bővítette a nyári időszámítás hosszát: az 1970-es évek energiaválsága során, az 1980-as években és végül 2007-ben. Ma a nyári időszámítás a március és november közti időt öleli fel. Az említett változásokra való legfőbb érveket az energiatakarékosság szolgáltatta, azonban más előnyei is akadnak: a sötét estéken a kevesebb autó kevesebb balesetet okoz és a dolgozó emberek tömegei sokkal több időt tudnak a munka után a napfényben eltölteni.
Magyarországon szintén 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954 és 1957 között még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésére alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
Az Európai Unióban évek óta egyre többen követelik az eltörlését, és a tudomány álláspontja szerint is felesleges az intézkedés: a villamosenergia-megtakarításból származó gazdasági haszna ma már elhanyagolható, az emberi szervezetet azonban súlyosan megterheli. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás jövőbeni eltörlését, valamint azt, hogy 2021-ig a tagállamok megegyeznek az általuk ezután követendő időszámításban. E végső megegyezést azonban úgy tűnik, elsodorta a koronavírus-világjárvány.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap