Ami összeköt: Budapest hídjai
2020. július 20. 14:56 Jancsó Ágnes
Korábban
Oroszlán nyelv nélkül?
A budapesti hidak a XIX. század elejétől a napilapok állandó szereplői voltak. A Lánchíd megépítését követő évtizedek állandó bulvártémája volt többek között a hidat őrző oroszlánok nyelvének kérdése: volt, aki szerint a művész egyszerűen elfeledkezett róla, míg mások a nyelvetlen kőoroszlánban a hallgatagság és állhatatosság jelképét látták. A csúfolódás áldozatává vált Marschalkó János szobrászművész állítása szerint kis méretű nyelveket készített. „Nem vagyok én husfüsttölö, aki a nagy nyelveket keresgéli”– mondta.
A biztonság elsődleges szempont volt a hidak építésekor, a próbaterheléseket minden alkalommal a főváros élénk érdeklődése övezte: az 1903-as átadásakor az Erzsébet hídra „ugyanazt a terhelést vették, mint a Margit-hídnál és a Ferenc József-hídnál. Hétszáz nagy kocsi vitte a hídra a 140.000 darab kőkockát” – adta hírül a Budapesti Hírlap.
A II. világháború utáni újjáépítésénél sem volt ez másképp. Az új Erzsébet híd átadása előtt, 1964 novemberében „a fontos munkához már kora reggel gyülekeztek a szakemberek, a járművek, s velük együtt a híd építését nyomon követő kíváncsi pestiek.” A próbán „155 jármű, 67 autóbusz, 24 locsolókocsi, 22 teherautó, 12 hármas villamos szerelvény, 4 villamos motorkocsi és 2 Diesel-mozdony” vett részt – írta a Magyar Nemzet.
A 30-as évekre már a rádióban is közvetítettek a hidak építéséről: hazánkban először a Petőfi híd parti pilléreinél alkalmaztak vasbeton keszont, 1933-ban a Duna fenekére süllyesztett keszonból élőben tudósított a Magyar Rádió riportere.
Több mint híd
A hidak nem csupán a két partot kötik össze közelebb hozva egymáshoz a közösségeket, hanem új tereket is alkothatnak. A Margit-szigetre egészen 1900-ig csak hajóval lehetett eljutni. A Margit híd megépítését követően kezdtek hozzá a sziget meghosszabbításához, az elkészült hídlejáratnak köszönhetően mindenki számára könnyen elérhetővé vált a Margit-sziget – természetesen belépőjegy fejében, amelyet József főhercegnek, a sziget tulajdonosának kellett fizetni.
Ma már nem csupán a Margit-sziget áll nyitva a fővárosiak előtt, hanem maguk a hidak is. Az alulról jövő Szabihíd kezdeményezés 2016-ban indult el, amikor a Szabadság hidat felújítás miatt lezárták. 2018 nyarán négy hétvégén zárták el a teret a forgalom elől, a hídon piknik, jóga, filmvetítés, koncert és számtalan közösségépítő program vonzotta a fővárosiakat. Idén július négy hétvégéjén ismét köztérré válik a Szabadság híd.
A kellemes hangulathoz a hidak éjszakai díszkivilágítása is hozzájárul. Már a II. világháborút megelőzően is világítást kaptak a város nevezetességei, köztük a Lánchíd is. A háborút követő korlátozások után a 70-es évektől éledt újra a város kivilágítása. 2009-ben kapott környezetbarát LED-világítást a Szabadság híd, az Erzsébet híd különleges díszkivilágítását a japán világítástervező, Ishii Motoko tervezte meg. A Lánchíd pedig 2017 nyarán több alkalommal is kék fénybe borult, a FINA úszó-világbajnokságra irányítva a figyelmet.
Az új Duna-híd
Új híd épül Dél-Buda és Csepel között, a Duna-híd tervezésére – 1894 óta először – 2017-ben írtak ki nemzetközi pályázatot. A 17 magyar és külföldi pályázó közül az UNStudio és a Buro Happold Engineering iroda közös terve nyerte el az első helyezést.
A XXI. kerület 1950-ben egyesült Budapesttel, azóta nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a dél-budai kerületek és Csepel között. A híd létesítése 1980 óta élvezi a szakmabeliek és a fővárosiak támogatását, 1993-ban a Fővárosi Közgyűlés döntött a megépítéséről, ám a beruházás elmaradt.
A villamosközlekedést is biztosító, 2x3 sávos új Duna-híd a Galvani utca és az Illatos út vonalában épül. A kétpilonos, ferdekábeles hídnak köszönhetően nem csupán a kerületek lakosainak élete válik egyszerűbbé, a becslések szerint a belvárosi hidak forgalmát napi 55 ezer, az Üllői útét pedig közel 10 ezer autóval tehermentesítheti.
A tervek szerint 2024-re elkészülő híd megépítésével a fejlesztések nem fejeződnek be: a tervek között szerepel a nyomvonal meghosszabbítása, így egy új körgyűrű kialakítása Újbuda, Csepel, Ferencváros, Kispest és Kőbánya között.
A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
