Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után

A Dare-kövek rejtélye

Dawson szerint Hatteras volt a „túlélők” első táborának helye, ahol először laktak Roanoke-ról való távozásukat követően. Szerinte a telepesek e csoportja végül integrálódott a croatan törzsbe.
1937-ben egy különös lelettel gazdagodott a rejtély: egy Louis E. Hammond nevű kaliforniai férfi egy 9,5 kilogrammos kővel állított be a Georgia állambeli Atlantában található Emory Egyetemre, hogy segítsenek neki megvizsgálni azt.

Állítása szerint az Albemarle-szoros előtt, a Chowan folyó partján találta – azaz arra, amerre észak felé tartottak volna a telepesek, a Chesapeake-öböl felé.

A szakértők a kő egyik oldalán a következő feliratot találták: „Ananias Dare & Virginia Dare innen ment a mennybe 1591 – bárki angol mutassa meg John White kormányzónak”.

A másik oldalon Eleanor White szemszögéből az események rövid leírása található: eszerint két éven át „nyomor és háború” volt a részük, és a telepesek több mint fele meghalt betegségben. Később aztán az indiánok hírt kaptak egy közeledő hajóról, emiatt – az angolok bosszújától félve – elmenekültek.

Később a feldühödött szellemekre hivatkozva az őslakosok megöltek hét telepest, köztük férjét, Ananias Dare-t és gyermeküket, Virginiát, akik a kőtől nem messze vannak eltemetve. Arra kéri a megtalálót, hogy ha egy „vadember” mutatta meg nekik a követ, akkor teljesítsék azt, amit ő megígért nekik, és ajándékozzák meg gazdagon. A kő az „EWD” (Eleanor White Dare) monogrammal végződik.

A kövön lévő felirat a professzorok szerint megfelel az Erzsébet-kori elvárható helyesírási normáknak, és bizonyos mértékben alátámasztja William Strachey angol író 1612-es leírását, amely szerint a telepeseket és a velük szövetséges indiánokat a póhatan indiánok mészárolták le, és mindössze hét túlélő – négy férfi, két fiú és egy fiatal nő – indult el észak felé.

Strachey állítása szerint az 1607-ben alapított Jamestown kolónia környéki őslakosoktól szerezte információit. A nyomok hiánya és kétes forrásai miatt sokan kételkednek Strachey leírásában.

Az elkövetkező évek során mások további „Dare-kövekkel” jelentkeztek, amelyek tovább fűzik a történet szálát, eszerint Eleanor és társai eljutottak a mai Georgia állam területére, több száz kilométerre délre. Ezek nagy része bizonyosan hamisítvány, azonban a szakértők szerint az elsőként megtalált kő akár valódi is lehet.

Gondot jelent a kérdés eldöntésében, hogy kevés szakértő hajlandó „hozzányúlni” egy olyan kérdéshez, amelyben súlyosan megégetheti magát szakmailag.

Dawson és társai idén nyárra újabb ásatást terveztek, azonban ezt kénytelenek a jövő évre halasztani a világjárvány miatt. Bár egyértelmű bizonyítékok továbbra sincsenek az „elveszett kolónia” pontos sorsát illetően, az eddigi jelek – bár szerteágazóak – valóban igencsak biztatónak mondhatók.

1. Hűlt helye a telepeseknek
2. Merre mehettek?
3. A Dare-kövek rejtélye

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat