Amerika „elveszett” első angol telepeseinek nyomára bukkanhattak 430 év után

Merre mehettek?

White azonban nem térhetett vissza azonnal a segítséggel – erre három évet kellett várnia. Előbb francia kalózok tartóztatták fel hajóját, majd a Spanyolországgal kitört háború miatt nem hajózhatott. 1590. augusztus 18-án ért újra Roanoke-ra, ahol a települést elhagyatva találta, a házak láthatóan szét lettek szedve és el lettek szállítva.

Egy fába faragva a CRO betűket találták vésve (később White úgy emlékezett, egy másik helyen a „Croatoan” szó is fel volt vésve), ami arra utalhatott, hogy délre, Croatan szigetére, az azonos nevű indián törzshöz, Manteo népéhez mehettek – e sziget neve ma Hatteras. Mielőtt azonban áthajózhattak volna Hatterasra, White-ékat a viharos időjárás egyre északabbra kényszerítette, így végül fel kellett adniuk a további keresést, és vissza kellett térniük Angliába. A 117 telepessel máig nem tudni pontosan, mi lett.

Scott Dawson, született hatterasi lakos hobbirégészként a Hatteras-elmélet megszállottja, és tíz éve végez ásatásokat a szigeten. Feltárásai során több ezer ígéretes leletre bukkant. Ezek többnyire az őslakosok használati tárgyai – gyöngyök, nyílhegyek és egyéb eszközök –, azonban számos olyan tárgy is akadt köztük, amelyek kizárólag az angol telepesektől származhatnak.

Eredményeit The Lost Colony and Hatteras Island (Az elveszett kolónia és Hatteras szigete) című, nemrég megjelent könyvében foglalta össze. A könyv összeállításában és a leletek elemzésében részt vettek a Bristoli Egyetem szakavatott régészei is.

Dawson és Mark Horton, a brit egyetem régésze 2009-ben kezdték meg ásatásaikat, ezek során rézgyűrűket, kardok maradványait, fülbevalókat, írásra való palatáblákat, illetve üvegdarabokat is találtak. Ezek a tárgyak szerintük az elveszett telepesektől származhatnak. A fegyverek esetleg származhattak a korábbi felderítőexpedíciótól, azonban a női fülbevalók kizárólagosan az 1587-es telepesek felé mutatnak.

Dawson elismeri, hogy eredményei nem jelentik azt, hogy a hatterasi indiánokhoz menekült volna az összes telepes. „Amikor ezeket a kolóniákat elhagyják, nagy politikai feszültségek és viták keletkeznek, emberek sétálnak ki, és hasonlók” – mondta el a hobbirégész.

„Nem valószínűtlen tehát, hogy egy csoport felment a Chesapeake-öbölhöz, fel az Albemarle-szoroson. De eléggé biztos vagyok benne, hogy legalább egy csoportjuk, valószínűleg a nagyobb részük, kijött Hatterasra.”

Magyarázata szerint a sziget tiszta kilátást biztosít a part felé tartó esetleges hajókra, tehát eleve ideális helyszín a felmentést várva a letáborozáshoz. Emellett az itt élő indiánokról tudták, hogy barátságosak, és már korábban is szövetségesként léptek fel a számukra ismeretlen földre lépő telepesek oldalán.

1. Hűlt helye a telepeseknek
2. Merre mehettek?
3. A Dare-kövek rejtélye

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban