„Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége

Picasso, francia szótár és tepertős pogácsa

A Kádár házaspár a hatalom éveiben a Rózsadomb egyik legmagasabb pontján található Cserje utcai villában magányosan élt. Keveset tudtak a kortársak és mi is keveset tudunk a mindennapjaikról. Csak a „klubtagoknak” nevezett legközelebbi ismerősöket fogadták időnként a lakásukon. (Aczél Györggyel, Sándor Józseffel, Biszku Bélával, és az ő feleségeikkel jártak össze a legtöbbször.) Egyedül Kádár Jánosné emlékezett úgy utóbb, már a teljes magány időszakában, Kádár János halála után, hogy náluk gyakoriak voltak a vendégségek: „mint köztudott, Kádár János szerette a zsúrokat, s ilyeneket gyakran rendezett is a lakásán”.

A Kádár házaspár gondosan alakította ki a döntően neobarokk bútorokkal berendezett 173 négyzetméteres, hatalmas ősfás telekkel is rendelkező lakás enteriőrjét. A berendezésről később Kádár Jánosné így nyilatkozott: „Itt nincs és nem is volt soha semmilyen luxus. Nekem sem volt rá szükségem, az uram pedig nem tűrt volna meg semmit.” Ez azonban nem fedte a valóságot, a kor viszonyaihoz képest kiemelkedően magas életszínvonalon éltek, és luxuskörülmények között laktak.

A források arról tanúskodnak, hogy Kádár Jánosné szeretett olvasni, és érdekelte őt a képzőművészet. 1989-ben egy interjúban így számolt be a villájuk falát díszítő festményekről: „A képek többsége eredeti. Főként Szőnyi- és Egry-képek. Én vettem őket, egyenként a férjem születésnapjára, árverésen, ha megtetszett nekem valami, s van olyan is, amit ajándékba kaptunk.” A falakat Szőnyi István és Egry József festményein kívül még Rippl-Rónai József, Derkovits Gyula, Dési Huber István és Czóbel Béla képei díszítették.

A művészetkedvelő házaspár rendelkezett egy Picasso-alkotással is, a Bohóc című számozott nyomattal. Értéktelen kép alig akadt a lakásban. Meglepő, de az egész házban nem volt szinte semmi, ami a rendszer ideológiájára utalt volna. Nem igazán lehet érzékelni a ránk maradt fotókat nézegetve, hogy a villát egy kommunista politikus lakta. A házaspárnak hatalmas, 4200 kötetes könyvtára volt.

A jelek szerint a főcenzorként tevékenykedő Kádár Jánosné tanult idegen nyelveket. Fennmaradt egy általa félretett, újságból kivágott francia édességrecept (petite cadeaux), egy füzet és néhány lap, ahová német nyelvtant jegyzetelt. (E feljegyzések szerint a mondattannak csak az alapjáig jutott, és éppen belekezdett az ige-, a melléknév- és a főnévragozásba). Élete végén Mária asszony összeíratta angol nyelvű könyveik jegyzékét. (Talán éppen azért, hogy eladja őket.) A korabeli fényképek tanúsága szerint a szótárak ott sorakoztak a villa dolgozószobájában a heverő felett, központi, elérhető helyen, mintha valaki valóban használta volna őket.

Volt néhány hasznos szógyűjteményük is. Kádár Jánosné, aki mindig gondoskodni kívánt férjéről, utazásaik előtt is arra készülhetett, hogy bármikor, ha úgy hozza a szükség, a segítségére siethessen. Miért tanult valójában idegen nyelvet, és milyen szintig jutott Mária asszony – ez is, mint sok más rejtett mozzanata életüknek, örökre a Kádár házaspár titka marad. Bár mindig volt házvezetőjük, aki gondoskodott a háztartásról, és felszolgált nekik, Kádár Jánosné alkalmanként maga is sütött, főzött. Erre utal az is, hogy félrerakott magának újságból kivágott recepteket, például pészahi zsidó ételekét (tésztafélékét), a leveles tepertős pogácsáét, a fánkét vagy a csokoládés kuglófét.

Kádár Jánosné a fényképek tanúsága szerint a fogadásokon és hivatali hétköznapjaiban is szolidan, de elegánsan öltözködött. Rotschild Klára szalonjának rendszeres vendége volt. Hétköznapokon egyszerű szabású kosztümöket hordott, de a rangosabb rendezvényekre új alkalmi ruhákat készíttetett magának Klára asszony üzletében.

Alkalmazkodott a protokolláris vendégekhez is, ha a jugoszláv államfő, Josip Broz Tito például a feleségével, Jovankával érkezett Magyarországra, akkor Tamáska Mária is alkalmi ruhát és bundát öltött. Férjét rendre elkísérte az ünnepi, reprezentatív eseményekre, és ilyenkor szintén az alkalomnak megfelelő ruhát választott. (A Magyar Nemzeti Múzeum őrzi például Kádár Jánosné egyik tisztaselyem kosztümjét és blúzát, amelyet 1968–1972 körül protokolláris alkalmakkor hordhatott.)

A Kádár házaspár legkellemesebb közös élményei utazásaikhoz kapcsolódhattak. Kádár Jánosné egyik legnagyobb úti élménye az 1977-ben Rómában és a Vatikánban tett látogatásuk volt. Róma valósággal lenyűgözte őt, még két évtized elteltével is lelkendezve mesélt az olasz fővárosról: „Amit lehetett, megnéztünk, de hát ott órákat lehetne eltölteni. Csodálatos a sixtusi kápolna, s mivel a Pietát egyszer megrongálták, azóta üveg kalitkában őrzik, de minket beengedtek oda is, úgy hogy egészen közelről csodálhattuk meg a szobrot. Egyébként egész Róma egy hatalmas és csodálatos alkotásokkal teli páratlan múzeum.”

A Kádár házaspár nyáron minden évben hosszabb időt töltött el az aligai pártüdülőben, télen rendszerint Dobogókőn pihentek, és sokszor utaztak el együtt gemenci vadászatra is. A Mária-napokat szertartásosan a Budakeszi-Telki vadászházban töltötték el. Kádár Jánosné férjéhez hasonlóan vadászott, legfőbb vadász- és beszélgetőtársa, Aczél Györgyné volt.

1. Luxusbérek
2. Picasso, francia szótár és tepertős pogácsa
3. „Szeretettel csókol, Mária”
4. A korszak legbefolyásosabb asszonya

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat