Titkok és árulások: a Rosenberg-házaspár útja a villamosszékig
2021. január 29. 08:30 Múlt-kor
Korábban
Váratlan lehetőség
Julius Rosenberg egy Oroszországból származó lengyel zsidó családban született New York-ban. Zsenge fiatal korától érdeklődött a kommunista eszmék iránt, így nem is volt kérdés, hogy belépjen-e a New York-i Kommunista Ligába. Itt ismerkedett meg a nála három évvel idősebb, színésznői ambíciókat dédelgető, ám végül egy hajózási társaságnál titkárnőként elhelyezkedő Ethel Greenglass-szal. 1939-ben kötötték össze életüket, és – mint később kiderült – a haláluk napját is.
Villamosmérnökként Julius az amerikai hadsereg szolgálatába állt, később az Emerson műszaki vállalat kutatójaként tevékenykedett, így számos katonai-műszaki titokhoz fért hozzá. Ideológiai beállítottsága révén hamar megtalálta őt Szemjon Szemjonov, az NKVD kéme, aki egyes kutatások szerint mindössze pár nappal az 1941. decemberi Pearl Harbor elleni japán támadás után szervezte be. A műszaki szakértő az évek során számos modell, például a Lockheed P–80-as gép tervrajzait is átadta az NKVD összekötőinek, és rendszeresen szállított anyagokat a Nemzeti Repülésügyi Tanácskozó Testület különböző bizalmas iratai közül.
A vissza nem térő alkalom 1944 nyarán jött el, amikor sógorát, David Greenglasst 1944 nyarán előbb Tennessee-be, majd onnan pár hét múlva Los Alamosba küldték, hogy a szigorúan titkos Manhattan-terven, azaz az atombomba kifejlesztésén dolgozzon. Greenglass – Rosenberg lelkes közreműködése révén – maga is szimpatizált a kommunista eszmékkel. Több tudóstársukhoz hasonlóan ők sem tartották helyes döntésnek, hogy az Egyesült Államok nem oszt meg minden információt szövetségesével, a Szovjetunióval, és az atomtitok egyedüli ura lesz.
A Robert Oppenheimer, Niels Bohr és George Kistiakowsky mellett dolgozó Greenglass már 1945 januárjában, New York-i eltávozása alkalmával a titkos folyamatokról készült vázlatokat és egy, a beszervezhető egyénekről készült névsort adott át sógorának. Mivel a kézírása hagyott maga után némi kívánnivalót, a testvére, Ethel gépelte be az információkat. Egyes kutatások szerint e titkárnői tevékenységnél tovább nem jutott a kémkedésben Rosenberg felesége, így későbbi kivégzése sem lehetett jogszerű.
A következő években Julius Rosenberg nem tétlenkedett. Egyrészt ellopta az Emerson Radio Corporationtól az atombomba gyújtószerkezetének egyik alkatrészét, és azt átadta a szovjeteknek, másrészt szorgalmasan szervezett be újabb és újabb embereket New York és Ohio államokból. Így került a hálózatba az amerikai kommunista párt tagja, Morton Sobell, és rajta keresztül Max Elitcher, aki egy rakétatechnológiai kérdésekkel foglalkozó vállalatnál dolgozott, s ezt követően rendszeresen szolgáltatott adatokat Rosenbergnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap