A kommunistaüldözés áldozata lett az atombomba atyja
2014. október 10. 17:30 MTI
J. Robert Oppenheimer amerikai elméleti fizikusnak, az "atombomba atyjának" hidegháborús meghurcoltatásával kapcsolatos újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra az amerikai energiaügyi minisztérium.
Korábban
A minisztérium a múlt héten tette közzé az ötvenes években általános megdöbbenésre "biztonsági kockázatként" kezelt Oppenheimer meghallgatásáról származó dokumentumok másolatait, amelyek bepillantást engednek az atombomba kifejlesztésének korábban titkos világába és az Amerikát annak idején magával ragadó kommunistaellenes hisztériába.
Oppenheimer volt az atombomba megvalósítását célul kitűző Manhattan-terv vezetője. A második világháború idején fizikusok egy csoportjának sikerült meggyőzniük Roosevelt elnököt arról, hogy az Egyesült Államoknak a németeket megelőzve ki kell fejleszteniük az atombombát. A világ legragyogóbb elméi Oppenheimer tudományos vezetésével láttak neki a projektnek az új-mexikói Los Alamosban.
A résztvevők minden lépését nyomon követte a hadsereg és az FBI. Oppenheimer korábbi politikai tevékenysége miatt különösen szigorú felügyelet alatt állt. Az első kísérleti atomrobbantás okozta kezdeti örömöt a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák pusztítását látva hamar megdöbbenés váltotta fel.
A háború után az atomtudósok Oppenheimer vezetésével mindent megtettek, hogy az atombomba soha többé ne kerüljön bevetésre, egyfajta nemzetközi ellenőrző bizottság felállítását követelték. Az elméleti fizikus az amerikai atomenergia-bizottság elnöke lett, de a McCarthy-korszak kommunistaüldözései őt is utolérték. Négy héten át tartó, zárt ajtók mögötti meghallgatását követően "száműzték" a tudomány élvonalából.
Steven Aftergood, az Amerikai Tudósok Szövetségének a kormányzati titkosításokat nyomon követő projektigazgatója szerint a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával végre fény derül az Oppenheimer-ügy részleteire, amelyek évtizedeken keresztül foglalkoztatták a történészeket és a tudóstársadalmat. "Ez mérföldkőnek számító ügy volt az Egyesült Államok és a hidegháború történetében" - mondta Aftergood.
Az energiaügyi minisztérium korábban már elérhetővé tette a meghallgatással kapcsolatos átiratok egy részét, ám erősen cenzúrázott formában. Aftergood szerint a most közzétett iratok még részletesebb információkat nyújtanak az atombomba kifejlesztéséről, a hidrogénbombát övező vitákról és az atomtitok utáni kémkedésről. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Oppenheimerrel milyen méltánytalanul bántak a második világháború után. Aftergood szerint az iratok többsége elsősorban a kutatók számára lesz érdekes.
A Manhattan-terv után Oppenheimer a Princeton Egyetem Fejlett Tudományok Intézetének igazgatója volt, egészen 1966-os nyugdíjba vonulásáig. Lyndon B. Johnson elnök megpróbálta felejtetni Oppenheimer meghurcoltatását és 1963-ban Enrico Fermi-díjjal tüntette ki a fizikust, aki 1967-ben torokrák következtében hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap