A kor tudományossága és a nyár nélküli év sötétsége ihlette Frankenstein történetét
2021. szeptember 19. 17:04 Múlt-kor
Korábban
Az őrült tudós születése
Bár a feldolgozások jelentős része Frankensteinnek a holtából feltámasztott szörnyet nevezi, az eredeti műben valójában nem kap nevet. Legtöbbször lényként, szörnyként vagy ördögként hivatkoznak rá.
A későbbi utódok gyakran rá koncentráltak, pedig Shelley műve alapvetően nem a lény minőségére, hanem a tudóséra koncentrált. Victor Frankenstein ugyanis egyszerre volt járatos az alkímia és a modern tudományok világában. Ez jól tükrözte Shelley korszakát, amely csakugyan a modern tudományos kutatások hajnalának számít.
[galeria_kep_35066]
Frankenstein ugyanis átveszi a teremtő szerepét ebben a történetben. (Annak ellenére, hogy a történetben rendkívül kevés vallási vonatkozású megjegyzés található).
Ám gyorsan és sietve akar eredményt elérni, ezért a teremtett lénye csúf külsőt kap, ami viszolygást ébreszt Frankensteinben, és amikor később a teremtmény társat akar magának, megtagadja azt.
A fennálló társadalmi rend elleni első számú vétek ugyanis a teremtmény megalkotása, erre pedig második alkalommal Frankenstein már nemet mond. Mindez elindítja az a gyilkosságsorozatot is, amely mindkét fél tragédiájával végződik.
Érdekes módon a tudós „őrültsége” Shelleynél kimerül abban, hogy a következmények átgondolása nélkül lépi át a határokat. Percy Shelley egyébként maga is szívesen kísérletezhetett diákként elektromossággal, mágnesességgel, lőporral és más kemikáliákkal.
[galeria_kep_35067]
Mary Shelley történetének főhőse történetesen szintén ezt tette, szintén befolyásos családból származott és mindkettejüknek volt egy nővérük, akit Elizabethnek hívtak és örökbe fogadtak.
A Victor nevet maga Percy Shelley használta álnév gyanánt. Talán a leendő férj jelleme is megtalálható egy kicsit Mary Shelley munkájában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
