A Kimek Kaganátus egyik ősi központjának felfedezése
2004. december 23. 09:03 Múlt-kor
Kazahsztán végtelen sztyeppéi nemcsak természeti szépségükről híresek, hanem arról is, hogy a régészet számára rejtett kincseket is tartogatnak. A 2024-ben, a Pavlodar régióban, az Irtis folyó közelében tett felfedezés, a Kimek Kaganátus egykori fővárosának maradványait tárja fel, és betekintést nyújt abba a kultúrába, amely évszázadokon át formálta a régió életét.
Kazah táj
Korábban
A régészeti feltárás során először földradaros technológiát alkalmaztak, amely megmutatta, hogy a terület alatt szabályos városi struktúrák rejtőznek. Az ásatások megerősítették a feltételezést, a helyszínen épületalapokat, falmaradványokat és temetkezési helyeket találtak, amelyek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a város a 9–11. század között élte fénykorát.
A Kimek Kaganátus, amely egykor Közép-Ázsia egyik legjelentősebb törzsszövetsége volt, több központ köré szerveződhetett, e város lehetett az egyik. A régészek számos bronz- és aranytárgyat találtak, amelyek a város gazdagságáról tanúskodnak. Ezek a leletek nemcsak a kimek kultúra fejlődését mutatják be, hanem azt is, hogy a térség az eurázsiai kereskedelmi utak egyik fontos csomópontja volt.
A Közép-Ázsiai civilizáció nyomai
A város szerkezete sokat elárul az ott élők társadalmi és gazdasági életéről. A központban nagyobb építményt azonosítottak, amely valószínűleg adminisztratív vagy vallási funkciót ellátó épület lehetett, de erre döntő bizonyíték nincsen. A környékén kisebb házak, raktárak és műhelyek maradványait találták meg, amelyek azt jelzik, hogy a város nemcsak politikai központ volt, hanem gazdasági és kézműves tevékenységek helyszíne is.
Kép egy kazak jurtában az 1910-es évekből
A temetkezési helyek különösen gazdag leletanyagot tartalmaztak. Az egyik sírban egy kimek szekér maradványait fedezték fel, amely díszes faragásokkal és bronzberakásokkal volt ékesítve. Ez a szekér valószínűleg magas rangú vezetőhöz tartozott, és temetkezési tárgyként szolgált. Más sírokban arany ékszerekre, fegyverekre és kerámiaedényekre bukkantak, amelyek a kimek társadalom gazdagságát és kulturális sokszínűségét tükrözik.
Kapcsolat a Selyemúttal
A város elhelyezkedése és leletei arra utalnak, hogy a Kimek Kaganátus fontos szerepet játszott a Selyemút egyik központi szakaszán. A város lakói nemcsak mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak, hanem részt vettek a távolsági kereskedelemben is. A leletek között talált selyemmaradványok, kínai porcelán és perzsa üvegedények azt bizonyítják, hogy a város a keleti és nyugati kultúrák találkozási pontja volt.
A kereskedelem révén a város nemcsak gazdaságilag gyarapodott, hanem kulturálisan is gazdagodott. Az építészeti stílusokon és a temetkezési szokásokon megfigyelhető keveredés azt mutatja, hogy a kimekek nyitottak voltak más kultúrák hatásaira, miközben őrizték saját identitásukat.
A felfedezés jelentősége
Ez a felfedezés rendkívül fontos, mert új perspektívát nyújt a közép-ázsiai civilizációk tanulmányozásában. A régészek hosszú ideje feltételezték, hogy a Kimek Kaganátus központja vagy központjai a mai Kazahsztán területén találhatóak, de ennek eddig nem voltak konkrét bizonyítékai. Ez az ásatás azonban nemcsak a kimek kultúrát tárja fel, hanem hozzájárul a közép-ázsiai történelem hiányzó darabjainak kiegészítéséhez is.
Sztyepp a Karagandi területen (Kép forrása: Wikipedia / Wassily / CC BY-SA 3.0)
A város feltárása emellett kiemeli a régió szerepét az eurázsiai történelemben. A térség nemcsak átmeneti állomás volt Kelet és Nyugat között, hanem olyan kultúrák bölcsője is, amelyek hozzájárultak a kereskedelmi, politikai és kulturális kapcsolatok formálásához.
A kutatók további ásatásokat terveznek a területen, hogy teljesebb képet kapjanak a város szerkezetéről és lakóinak életéről. A modern technológiák, például a drónok és a 3D modellezés, lehetővé teszik a terület részletes feltérképezését anélkül, hogy károsítanák a leleteket.
Ezenkívül a kutatók célja, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a Kimek Kaganátus gazdasági és kulturális kapcsolataiba. A város körüli régió további feltárása segíthet megérteni, hogyan fejlődött a térség a közép-ázsiai civilizációk egyik központjává.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- 10 tény a Mona Lisáról 19:06
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása 17:05
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció 14:20
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott 13:20
- Hatalmas lakomákkal ünnepelték a karácsonyt a középkorban 09:05
- Alkalmi dalnak írták, a karácsony legismertebb éneke lett a Csendes éj tegnap
- Töltött káposztánk kezdetei tegnap
- Egész Firenze csodájára járt a Hugo van der Goes által készített oltárképnek tegnap