Jóval korábban érkezhettek az első emberek Észak-Amerikába, mint eddig véltük
2020. július 23. 16:28 MTI
Az eddig véltnél jóval korábban, már 30 ezer évvel ezelőtt megérkezhettek az első emberek a mai Észak-Amerika területére - állapították meg kutatók.
Korábban
A témában két különálló tanulmány is megjelent a héten a Nature című tudományos folyóiratban. Az egyik tanulmányban a közép-mexikói Zacatecas állam egyik hegyi barlangjában feltárt csaknem kétezer kőeszközről számoltak be a szakemberek.
Ciprian Ardelean, a Zacatecasi Autonóm Egyetem régésze szerint a mészkőből készült apró lemezkék és pengék húsvágásra, míg a kisméretű hegyek lándzsavégekként szolgálhattak.
A leletek korát 31 ezer és 12 500 év közé becsülik a kutatók. Ardelean szerint a barlangot évezredeken át használhatták téli menedékként a nomád vadászó-gyűjtögetők. A lelőhelyről nem sikerült emberi DNS-mintákat begyűjteniük a kutatóknak.
A Nature-ben közölt másik tanulmányt 42 észak-amerikai lelőhelyről származó leletre alapozták a szakemberek, valamint annak a földnyelvnek a fekvésére, amely Szibériát és Alaszkát kötötte össze a legutóbbi jégkorszak idején.
Ezen bizonyítékok alapján a kutatók úgy vélik, hogy az emberi jelenlét legalább a legutóbbi glaciális maximum - a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése - időszakáig, vagyis nagyjából 26 ezer - 19 ezer évvel ezelőttig nyúlik vissza a kontinensen.
Az emberi faj nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, ahonnan aztán szétszóródott a világba. A mostani eredmények ellentmondanak annak az elfogadott nézetnek, amely szerint az első emberek - akiket a Clovis-kultúra képviselőinek tartanak - körülbelül 13 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg Amerikába az említett földnyelven keresztül.
A mostani eredmények azt sugallják, hogy az emberek az eddig véltnél korábban megérkezhetett a kontinensre - néhányan közülük feltehetőleg hajózva és nem a földnyelven át -, és közülük jó páran utód nélkül halhattak meg.
Az Oxfordi Egyetem kutatója, Lorena Becerra-Valdivia szerint a kontinens népessége nagyjából 14 700 évvel ezelőtt kezdett jelentősen gyarapodni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap